Egész Európában sehol nem drágul a kenyér úgy, mint nálunk, sőt, mások a kanyarban sincsenek hozzánk képest: még a második legnagyobb, 33,3 százalékos litván kenyérár-emelkedésnek is majdnem a duplája a magyarországi.
Ugyan a magyarországi könyvkiadók a működésüket egyelőre biztosítottnak érzik, a kata szigorítása azonban nagy érvágás volt a szakágnak, de a papír drágulása, valamint az egyre növekvő infláció is komoly bajokat okozhatnak az elkövetkezendő hónapokban.
Az árstopok sokkal több kárt csinálnak, mint hasznot, ám kivezetésükkel az infláció októberre borítékolhatóan 20 százalék fölé gyorsulna. A plusz áremelkedést nagyon megérezné a lakosság, a Fidesz számára pedig komoly politikai vereség lenne.
Az uniós statisztikai hivatalnál már az augusztusi inflációban figyelembe vették a magasabb lakossági rezsidíjakat. A magyarországi immár a negyedik legmagasabb érték az EU-ban, csak a balti országokban nőnek gyorsabban az árak.
1998 elején láttunk utoljára a mostanihoz fogható inflációt, azzal a nem kis különbséggel, hogy akkor már a lecsengő ágában járt, most viszont még mindig nem tudjuk, hol lesz a vége. Ennél is fájóbban idézi a mostani helyzet az 1970-es évek közepi állapotokat: egy külső sokk mutatja meg azt, hogy az addigi gazdaságpolitika mennyire képtelen a válság kezelésére.
Az Erste korábban minden dolgozójának 350 euró értékű részvényt adott, most további juttatásokat kínál.
A támogatást a tartós távolléten lévő kismamák is megkapják.
A megkérdezettek 89 százaléka állítja: bérük növekedése nem követi az infláció rohanását.
Biztos támpont híján nehéz kiszámolni, de legfeljebb 300 milliárdja lehet majd a kormánynak arra, hogy a legkritikusabb pontokon besegítsen. Ám valószínűtlen, hogy ezt is a rezsiköltségek áttételes hatásainak a csillapítására szánná.
Két éve az aktuális pénzromlás mértéke automatikusan beépül a következő évi matricák árába.
Egy friss felmérés szerint nagyon sok háztartásban okoznak súlyos problémát a magas árak.
A hatósági áras termékek mellett van néhány tétel, amely még olcsóbb is lett, mint tavaly ilyenkor volt.
Az új magyar úri osztálynak tökmindegy, hogy aszály, államcsőd vagy hiperinfláció égeti-e fel az országot, mert mindig jól járnak. És nem azért, mert okosabbak, ügyesebbek, kreatívabbak, hanem mert lopnak. Nélkülük enyhébb lenne a válság. Joggal gyűlölhetjük őket. Vélemény.
A még mindig fontos jegybanki kamatdöntés és az elszálló infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, a forint árfolyama stabilan viselte a híreket.
Elképesztő ütemben drágulnak az élelmiszerek, sok közülük 30-50 százalékkal többe kerül, mint egy évvel ezelőtt, de nem egy olyan tétel is akad, amelyben 60 százalék fölötti az áremelkedés. Megnéztük, hogy a rég nem látott szintre nőtt infláció összetevői közül minek az ára nőtt a legcsúnyábban.
1998 első hónapjai óta nem volt olyan magas infláció, mint most, 15,6 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben a fogyasztói árak. Az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a maginfláció pedig 19 százalékosra ugrott. És a megemelt energiaszámlák még csak ez után jönnek.
A GKI szerint azért dolgozik sok nyugdíjas, mert képtelenek megélni a nyugdíjukból.
Összesen több mint 7 milliárd forintból ad a Magyar Telekom egyszeri javadalmazást és fizetésemelést, hogy az infláció hatásait kompenzálja.
Olaf Scholz kancellár 65 milliárd eurós csomagot jelentett be, hogy ellensúlyozzák az energiaárak emelkedését és az inflációt.
Az év végéig maradnak az eddigi árak a közétkeztetésben.
