A szupererős dollár áll a világgazdaság válságpiramisának csúcsán

Mintha a világ hetedik legnagyobb gazdaságát magáénak tudó, 68 milliós Franciaország hosszú szabadságra menne, és lakói 15 hónapig egyetlen szalmaszálat sem tennének keresztbe. A fejlett ipari országokat tömörítő párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzése szerint

2023 végéig a francia GDP-nek megfelelő, 2800 milliárd dollár esik ki a világgazdaság teljesítményéből,

amit az Ukrajna ellen indított orosz háború „áraként” jelölnek meg, de a veszteségben szerepet játszanak a korábban elindult válságfolyamatok is. Ám ha a tél az energiaínségtől szenvedő Európában túl hideg lesz, vagy a katonai konfliktus eszkalálódása újabb szankciókat és ellenszankciókat hoz, akkor a megrázkódtatás még nagyobb, annak társadalmi és pénzügyi következménye pedig még kiszámíthatatlanabb lesz.

Globális adósságválsággal riogat Nouriel Roubini

Frankenstein beköszönthet az év végéig: olyan válság alakulhat ki, amely egyesíti magában a hetvenes évek stagflációját a 2008-as pénzügyi válsággal. Ezt jósolja a Project Syndicate portálon a New Yorkban élő Nouriel Roubini, aki előre jelezte a 2008-as globális pénzügyi krízist.

A válság legnyilvánvalóbb jele az elszabadult infláció. Az áremelkedések üteme a világgazdaságban az 1980-as évek eleje, Magyarországon az 1990-es évek közepe óta nem volt ilyen gyors. Ez arra késztette a jegybankokat, hogy kamatemeléssel próbálják megállítani az árspirált. A tempót az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed diktálja, amely már harmadik alkalommal emelte 0,75 százalékkal az irányadó kamatot, s az jelenleg a 3 és 3,25 százalékos sávban van, míg az év elején még a zéró közelében volt.