szerző:
hvg.hu

Különböző alkalmazások, internetes oldalak egyre inkább kiiktatják a közvetítőket a gazdasági rendszerből, a hatalmas online piactereken pedig sok esetben fillérekért lehet vásárolgatni, gondolhatnánk eljött az olcsóság kora. Egyes feltételezések szerint azonban a jelenleg zajló technológiai fejlődés deflációt gerjeszt, ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. De vajon tényleg rossz az, ha olcsón tudunk például ruhát rendelni a netről, vagy automatizált gépjárművekben utazunk majd?

Úgy tűnik, Magyarországra is beteszi a lábát a taxisok réme, az Uber. A mobilos applikációról szinte már az egész magyar média írt, az állásukat féltő és csatasorba álló hazai taxistársadalomról is szó esett. Az alkalmazás letöri a taxiárakat, a piacukat féltő fuvarozók pedig mindenképp meg akarják akadályozni, hogy az amerikai cég beléphessen a magyar piacra.

Az Uber mellett ugyanakkor a technológiai változások következtében egyre több területen jelennek meg olyan szolgáltatók (például a szállásközvetítéssel foglalkozó Airbnb), melyek igyekeznek kiiktatni a közvetítőket, így pedig olcsóbban lehet egyre több szolgáltatáshoz, áruhoz jutni. Az e-kereskedelem rohamos bővülésével a világ egyre több országában válnak elérhetővé igen kedvező árú termékek.

Bár a fogyasztók számára minden bizonnyal örvendetes az, hogy kedvezőbb áron lehet hozzájutni például ruhához, szálláshoz, taxiszolgáltatáshoz, addig az internet és az okostelefonok fejlődése egy nem várt makrogazdasági következménnyel is járhat: mégpedig azzal, hogy nem lesz infláció.

Ami az egyik oldalon hoz, a másikon visz

A MarketWatch egyik szerzője nemrég megjelent cikkében arról elmélkedik, hogy miért is van most deflációs veszély a fejlett világban. Ennek fő okai már évtizedek óta jelen vannak a szerző szerint. Az első pont demográfiai: növekszik az idősebbek aránya, a baby boom generáció tagjai lassan nyugdíjba vonulnak, ők kevesebbet fognak költeni (kivétel az egészségügy). A második eleme az, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével vékonyodnak a középrétegek, a fogyasztás gerincét adó középső jövedelmi osztályok pénztárcájának vékonyodásával fennáll a veszélye, hogy kisebb lesz e rétegek fogyasztása, így az árak is nyomottabbak lehetnek.

A londoni taxisoknak nem tetszik az Uber, nemrég tüntettek is az alkalmazás ellen
©

A strukturális defláció harmadik eleme a cikk szerzője szerint pedig a technológia fejlődése, és itt jön képbe például az Uber. A technológia fejlődése abba az irányba mutat, hogy kevesebb emberre lesz szükség a vállalatoknál, ha pedig a vezető nélküli autózás is megvalósul, akkor sofőrök, taxisok tízezrei kerülhetnek az utcára. Ahogy az életünk egyre több szegmensébe szivárognak be ezek a megoldások, úgy egyre több munkaerőre nem lesz szükség. A költségmegtakarítás és hatékonyság növekedése a gazdaság egészét tekintve egyáltalán nem rossz hír, ám mindezen folyamatok deflációs nyomással is bírnak.

És hogy ez miért baj? A világ nagy jegybankjai, az amerikai Fed, az Európai Központi Bank (EKB), a japán jegybank mind azon fáradoznak, hogy inflációt generáljanak. Sokan azt gondolták, hogy a jegybankoknak a 2008-as válság idején elindított hatalmas pénznyomtatási programjai majd inflációt generálnak, ám – bár megnőtt a mennyisége a gazdaságban – a pénz forgási sebessége csökkent, így elmaradt a felpörgő infláció.

Az alacsony árakat biztos minden fogyasztó szereti, ám hosszabb távon rendkívül káros ez a folyamat. Az árak csökkenése miatt ugyanis érdemes holnapra halasztani a fogyasztást, a költés időben csúszik, így visszaesik a kereslet is. Ez egy ördögi kör, az infláció még alacsonyabb szintre megy. A negatív árindexek mellé pedig "felzárkózik" GDP zsugorodása is. Ez azért is probléma, mivel az adósságállományok reálértéke a defláció következtében emelkedésnek indul, egyes szituációkban pedig lehetetlenné teszi az adósság visszafizetését. A defláció tehát az egyik lehető legrosszabb dolog, ami egy ország gazdaságával történhet. Az EKB már egyre több fegyverrel harcol is ellene, igyekeznek mindenképp megakadályozni annak kialakulását.

Hasítanak a netes, mobilos vállalkozások, de még hátul járnak

Bár úgy tűnik, gombamód szaporodnak az újfajta technológiákat kihasználó vállalkozások, és piaci értékük is rohamosan ível felfelé, részesedésük a szolgáltatások területén, illetve a e-kereskedelemben még egyáltalán nem tudták lenyomni a hagyományos vetélytársakat. Az internetes gazdaság tavaly még csak az EU GDP-jének 2,2 százalékát tette ki, ugyanakkor az arány 2016-ra megduplázódhat.

Az új technológiákat kihasználó, illetve a közösségi gazdaságban jelen lévő különböző vállalkozások egyelőre még csak pár százalékot hasítanak ki a teljes piacról, ám ahogy az a példákból is látszik, a nagyobb játékosok már számolnak ezekkel a szereplőkkel. Ez pedig azt jelenti, hogy nő a súlyuk, így az árakra gyakorolt hatásuk is.

Növekszik a hatékonyság, de a kereslet is

A hüvelykujj szabály szerint abszolút igaz ez a felvetés, a technológiai fejlődéssel javul a hatékonyság, így olcsóbbá válnak az eszközök – fejtette ki Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója. A befektetési igazgató szerint ugyanakkor az nem jelent strukturális deflációt. Ha az emberek félnek attól, hogy egy óra múlva drágábbak lesznek a termékek, akkor előre hozzák fogyasztásukat, de ha úgy vélik, hogy kevesebb lesz a termék ára, akkor elhalasztják vásárlásukat Elek szerint. Utóbbi esetre jó példa Japán, ahol az utóbbi évtizedekben folyamatosan deflációval küzdöttek, csak a nemrég beindított pénznyomtatásnak köszönhetően tudtak ebből kikeveredni.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a defláció ellen küzd
©

Strukturális defláció a befektetési igazgató szerint az, amikor az "agyakba is beépül" az, hogy érdemes tovább várni, hiszen minden olcsóbb lesz. Elvileg a hatékonyságnövekedés lejjebb nyomja az árakat, ám ez a hatás csak átmeneti Elek szerint, mivel az olcsóbb árak alapvetően keresletélénkítő hatással járnak. Ez nem hoz magával deflációt – tette hozzá.

A Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elmúlt 1-2 évszázadban több technológiai forradalom is lezajlott a világban, ám ezek a technológiai ugrások mégsem hoztak deflációt. Az utóbbi fél évszázadban egyre több ember gondolt a gyerekeire is – megtakarítottak a szülők, nem fogyasztottak –, az eltolt fogyasztásnak is az infláció ellen kellett volna hatnia elvileg, ám itt sem ez következett be. Elek ugyanakkor hozzátette, hogy még jegybankelnökök előtt sem teljesen tisztázott, hogyan is lehet beleesni a deflációba, hiába tanulmányozták például az utóbbi két évtized japán példáját.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson. A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál!

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Hírünk a nagyvilágban: a Nature magazin is az MTA-ügyről ír

Hírünk a nagyvilágban: a Nature magazin is az MTA-ügyről ír

Már idén szalagátvágást ígérnek az M44-esen

Már idén szalagátvágást ígérnek az M44-esen

Babos és Fucsovics is kúszik felfelé

Babos és Fucsovics is kúszik felfelé

Szigorítják a belépést a parlamentbe

Szigorítják a belépést a parlamentbe

Kim Dzsongun nem zavartatja magát, folytatódik az atomprogram

Kim Dzsongun nem zavartatja magát, folytatódik az atomprogram

Vészesen emelkedik a légkör metántartalma

Vészesen emelkedik a légkör metántartalma