#interjú












Nem ér véget az élet, ha valakinek nincs gyereke, akkor sem, hogyha szeretett volna

Megérkezett a Nők gyermek nélkül című kötet párja, a Férfiak gyermek nélkül. A HVG Kiadó könyvében tizenhat férfi és hat szakértő osztja meg a gondolatait gyermektelenségről, meddőségről, felelősségvállalásról, párkapcsolati akadályokról vagy éppen az asszisztált reprodukció során felmerülő dilemmákról. A szerzőt, Tanács Esztert a kötet születésének körülményeiről, a tabumentesítés nehézségeiről kérdeztük, és arról is, milyen jövőképek rajzolódnak ki a megkérdezett férfiak fejében egy olyan országban, ahol a kormányzati kommunikáció része, hogy „ha nincs gyerek, nincs jövő”.

Czeglédi Fanni



"Azt hisszük, hogy jött István és varázsütésre lett itt egy keresztény ország?"

A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött – mondja interjúnkban B. Szabó János és Sudár Balázs történész. Ezek az emlékezetpolitikát érintő témák a székesfehérvári Árpád-kor-kiállítás körül kirobbant, a korábbiakhoz hasonlóan Kásler Miklós minisztert és a Magyarságkutató Intézetet is érintő botrány nyomán kerültek ismét előtérbe.


Orbán Viktor: A baloldalon sok heves ember van, mondanak mindenféle zöldséget

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában elmondta, hogy ha a Fideszt választják meg áprilisban a magyarok, akkor a családtámogatások tovább fognak bővülni. A miniszterelnök az interjúban az orosz–ukrán konfliktusról elmondta, hogy Magyarország a békében érdekelt, ő pedig jövő héten úgy megy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy előtte az Európai Unió vezetőivel is tárgyalt.

hvg.hu


„Majmot találtál? Na és?" – a hazai Rudapithecus-kutatás 50 éve

Több mint ötven éve fedezték fel a világszenzációt jelentő első rudabányai ősmajomleleteket, idehaza azonban máig sok téves információ kering a maradványokról. Hogyan kerültek egy cukros zacskóba, miért nem engedték be a magyar kutatókat a lelőhelyre, és miért nem tudni, mi lesz a sorsa a 10 millió éves leleteknek? Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet és az Országos Földtani Múzeum egykori igazgatója új könyvében a válaszok mellett korrajzot ad az elmúlt ötven év Magyarországáról. Interjú.


Szijjártó a magyar–ukrán kapcsolatokról: A remény hal meg utoljára

A külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, hogy az oroszokkal a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítása nemzeti érdek, továbbá arról is beszélt, hogy az ukrán kisebbségpolitika miatt a kormány lehetőségei korlátozottak keleti szomszédunk bárminemű támogatásában.

hvg.hu

„Itthon 2 százalék esélyt adtak arra, hogy valaha közös gyerekünk lesz, Szlovákiában 80 százalékot ígérnek”

Erika és férje négy alkalommal próbálkoztak lombikozással, ebből kétszer jutottak el a beültetésig, de nem jártak sikerrel. 2017 óta folyt mindez, tavaly áprilisban fogalmazódott meg bennük, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Állításuk szerint elegük lett a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerből, olyan ellátásra vágytak, ahol partnerként kezelik őket. Vállalták azt is, hogy a fizetős ellátást hitelből finanszírozzák. Egyetlen percig sem bánták meg a döntésüket, főleg azért, mert hét és fél hónap múlva gyermekük lesz. Erika nevét kérésére megváltoztattuk.