#Ipar 4.0

Koszos és/vagy veszélyes a munka a gyárban, nem biztos, hogy baj, ha elveszik a gépek

Míg az ipar 4.0 elhozta a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását, addig a küszöbön álló ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (MI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből való vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártó cégek történetében. Az Ericsson jelentése szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben, de az igaz, hogy átalakulnak a szerepkörök.


Átveszi a táblázatok nyomasztó bogarászását: mesterséges intelligenciát adnak azok kezébe, akik a cégnél az energiafelhasználásért felelnek

Mesterséges intelligenciára (MI) alapuló energiamenedzsment-megoldást jelentett be a Schneider Electric. Az újdonsággal a vállalati döntéshozók az eddigieknél gyorsabban férhetnek hozzá a cégük energiafelhasználási és fenntarthatósági adataihoz. Az új rendszer zártkörű béta tesztje szeptemberben indul és várhatóan az év végén, illetve 2024 elején lesz szélesebb körben is elérhető.


Éppen a vesztébe rohan a világ, vagy valami egészen másról van itt szó?

Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?


Egyedülálló "játszótér" nyílt Budapesten

Idén június végén nyitották meg a Bosch Rexroth Gyömrői úti telephelyén a CU.BE innovációs élményközpontot, amely multifunkciós technológiai játszótérként és oktatási központként teszi lehetővé a gyártástechnológiával és hálózatba kapcsolt eszközökkel kapcsolatos tudás megosztását.




Olyan központ nyílt Budapesten, ahol működés közben lehet látni minigyártósort, együttműködő robotot, vagy oszlopokat kerülő fűnyírót is

CU.BE (CUstomer BEnefits, azaz ügyfélelőnyök) néven innovációs élményközpontot nyitott Budapesten a Bosch Rexroth. A hajtás- és vezérléstechnikával foglalkozó vállalat közlése szerint a világ mindössze második ilyen létesítményben a legújabb eszközökkel azt igyekeznek bemutatni, mire képes a modern gyártástechnológia. Miniatűr ipar 4.0-s gyártósor, okos szerelőállomások, együttműködő robotok, digitális iker, hálózatba kapcsolt hidraulika és energiahatékony megoldások egy helyen nézhetők meg. A tér a jövő mérnökei előtt is nyitott.


Már Magyarországon is vannak Moverek

A világ egyik vezető ipari automatizálási cégénél, a Bosch Rexrothnál úgy fejlesztik a különböző technológiai folyamatokat, hogy közben egy cél lebeg a szemük előtt: jobb hellyé tenni a bolygót.


Hogyan nőhet úgy a profit, hogy nem szükséges költséges beruházásokat végezni?

Minden cég életében a profit határozza meg a működési, fejlődési, stabilitási körülményeket, lehetőségeket. Az egekbe szökő energiaárak mellett nem megengedhető, hogy a termelékenység rovására visszahassanak a külső gazdasági folyamatok. A versenyképesség és a profit megőrzésének kulcsa sok esetben így a belső termelési folyamatok gazdaságosságának alapos elemzésében rejlik.



Annyira nincs ember a munkahelyeken, hogy emiatt egyre több robot kell – mi várható 2023-ban?

Egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát – állapítja meg elemzésében az ABB, amely szerint a munkaerőhiány új lehetőségeket kínál a robotikára alapozott automatizálás számára. A mesterséges intelligencia és az összekapcsolt digitális hálózatok megkönnyítik a robotok használatát, és lehetővé teszik, hogy egyre több feladatot lássanak el új iparágakban is.


Magyarország 2050: A történelem kivételes lehetőséget kínál nekünk az informatikai forradalommal

Hol lehet Magyarország helye a most zajló hatalmas technológiai, gazdasági, tudományos átalakulásban, teszi fel a kérdést cikkünk szerzője, Bojár Gábor fizikus, informatikus, a Graphisoft és az Aquincum Institute Of Technology egyetem alapítója. És meg is válaszolja azt: tudományos nemzeti hagyományai ápolásával Magyarország az informatikai forradalom győztesei közé kerülhetne. Véleménycikke Magyarország 2050 című sorozatunk újabb darabja.



Települnének vissza a vállalatok az anyaországba, csak hát az iskolákban nem azt kapják a diákok, amit kellene

Az ABB globális felmérése szerint az amerikai és európai vállalatok egyre inkább úgy döntenek, hogy a tevékenységeiket inkább visszatelepítik az anyaországba, vagy valamelyik közeli régióba – ugyanakkor az oktatásban jelentős hiányosságok mutatkoznak az e stratégiák sikeréhez szükséges készségek terén. Jelenleg csak minden negyedik oktatási intézmény használ robotokat a tanítási programjában, pedig az amerikai és európai vállalatok 70 százaléka a következő három évben robotikai és automatizálási beruházásokat tervez.


Új világ jöhet a magyar kkv-k számára

Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a dolgok internete (IoT) valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára a technológia kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez – áll a Deloitte elemzésében.


És azt a viccet ismeri, amikor a mérnök beül egy operára, egy sörözőbe és egy stadionba? Nem vicc

Elég csak felszállni a Keleti pályaudvaron a Budapest-Salzburg vonatra, és máris siemenses bemutatón találja magát az ember. Az osztrák vasút ugyanis a német vállalat által gyártott járművekkel teljesíti Railjet járatait. Könnyű erre rájönni, a mozdonyok ütközőin ott a Siemens felirat. Persze a vonat egyébként is olyan dolog, melyen egy laikus is kimondatlanul érzi egy ipari nagyvállalat szakembereinek keze nyomát. Egy koncertteremben, egy sörfőzdében vagy egy stadionban ülve már kevésbé nyilvánvaló a mérnöki teljesítmény. Pedig ott van az – ebbe leshettünk bele a színfalak mögött Salzburgban.