A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködésbe kezdett az ötödik generációs mobiltechnológia terén. A Telekom a frekvenciát adja, az Ericsson a hálózatot építette fel a BME "I" épületében. Az 5G rendszerek felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén.
A gyártósoron elhelyezett szenzorokból beérkező adatok elemzésével a Ford valenciai gyárában már azelőtt képesek kiszűrni a gyártósor potenciális meghibásodásait, mielőtt azok bekövetkeznének.
Hogyan barátkoztatható össze a vállalati kultúra az ipar 4.0 által hozott változásokkal? Nem csak elvi kérdés ez, sok cég működőképessége és puszta léte múlik azon, megtalálják-e a jó választ.
A járvány felgyorsítja a robotizáció és az automatizáció fejlődését, a merev termelési láncok átalakulását. A digitalizáció és az automatizáció sokat segíthetnek, de jellemzően nagyberuházásokról van szó, amikhez biztos üzleti alap kell, illetve alaposan előkészítve kell őket végrehajtani.
Ha van egy üzenet, amelyet évek-évtizedek óta változatlan formában hallunk, akkor az az, hogy jönnek a robotok és velük együtt az automatizáció, amely megkönnyíti majd sok vállalkozás életét. És persze ezzel párhuzamosan mindig ott volt a félelem is: sok-sok munkahely meg fog szűnni emiatt.
Az Omdia elemzőcég elkészítette a 2020 első negyedévére vonatkozó állapotjelentését a világon elérhető 5G-hálózatokról. Kiderült: messze még a Kánaán.
Összegyűjtöttünk néhány olyan felvetést, amely jól mutatja: akár 3 éven belül óriási változásokat hozhat az ipar 4.0-ba az 5G.
Kívülről ugyanaz látható: a markoló egy kupac földet tesz arrébb az utcán, a targoncával előhozzák a raktárból a megrendelt árut, a traktoros bejárja a termőföldet. Kicsit közelebbről nézve azonban kiderül: óriási változáson mentek, mennek keresztül napjainkban is a munkagépek.
Megállíthatatlanul szaporodnak a gyárakban a robotok, s a koronavírus-járvány okozta stressz valószínűleg csak tovább gyorsítja a betegségekre immunis gépemberek térnyerését. A jövő a gép és az ember együttműködéséé.
"Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése" – ez csak egy uniós dokumentum alcíme, mégis sok olyan kérdés fakad belőle, amelyre minél előbb választ kell adniuk a kormányoknak, ha versenyben akarják tartani az országukat. Magyarország egyáltalán nincs elkésve az MI-stratégiaalkotással. Azonban az nem csak nálunk, világszerte kérdés, hogy ezek a dokumentumok nem jutnak-e az ENSZ-dekrétumok sorsára, amikor a hangzatos kijelentések után végül nem történik semmi.
Az újfajta technológia segítségével úgy hajtható végre egy ultrahangos vizsgálat egy mentőben, hogy a vizsgálatot végző orvos egy távoli kórházból egy 5G-vel üzemelő kesztyűvel vezeti a mentős kezét.
1,85 milliárdot fektet egy magyar alap egy cseh cégbe, aminek mesterséges intelligenciája hang alapján képes diagnosztizálni ipari gépeket.
A hónapokon belül mindenki számára elérhető 5G-s hálózatok előszobájának tekinthető ipari hálózatot épít ki Magyarországon és a régióban elsőként a Magyar Telekom a BorgWarner turbófeltöltő-gyártó üzletágának oroszlányi telephelyén.
A felgyorsult digitalizációnak és a fogyasztási szokásokban történt változásnak köszönhetően óriási átalakuláson megy keresztül az ipar és a munkaerőpiac. Gyakorlatilag nincs olyan ágazat, amelyre ne lenne jellemző a munkaerőhiány, ám ezzel párhuzamosan az automatizáció és az intelligens rendszerek terjedése új távlatokat nyit a termelés és a logisztikai folyamatok racionalizálásában, illetve a hatékonyság növelésében.
A nagy gyártócégek szinte kivétel nélkül a lean módszertan szerint termelnek, azaz folyamatosan fejlesztenek, miközben a veszteségek csökkentésére törekednek. A módszertan a kisebb termelővállalatoknak is hasznos lehet.
Áruk mozgását követő rendszert és a dolgozók karjára kihelyezett ipari biztonsági alkalmazást mutatott be a T-Systems Magyarország innovációs laborja.
Az infotechnológia elképesztő léptékű fejlődése új távlatokat nyit az olyan területeken is, mint a kereskedelem és azon belül is a logisztika. A változás az árucsomagolástól kezdve a rakodáson, raktározáson és szállításon át az ügyfeleknek kínált szolgáltatások bővülésében egyaránt markánsan megnyilvánul. Mindez pedig a vásárlók, megrendelők igényeit is nagyban átalakítja mind a kis-, mind pedig a nagykereskedelem szintjén.
Szárnyal az export, köszönhetően az agyontámogatott multiknak. 250 milliárdból lettek munkahelyek, csak épp nem olyanok, amelyeké a jövő. A 4. ipari forradalomhoz inkább a nyilatkozatok szintjén kerültünk közelebb, miközben Lengyelország és Csehország ott van az élbolyban.
Miközben a telefonunk, számítógépünk, sőt, még az autónk is egyre okosabbá válik, egy másik területen is egyre erősebben érezteti hatását a technolgóia fejlődése. Az ipar 4.0 nemcsak a termékek gyártására, de a gazdaságra és a társadalomra is komoly hatással lesz a következő néhány évtizedben. Mindennek alapja a mesterséges intelligencia, amely sok más mellett olyan feladatok elvégzésére is képes, amit az ember nem, vagy csak drágábban és nagyon lassan tudna megcsinálni.
