A belső tiltakozás és az amerikai fenyegetés egyszerre jelent kihívást az iráni teokratikus rezsim számára. Az ellenzék megosztott, de a tüntetések tovább gyengíthetik vagy meg is buktathatják a rendszert. A rezsim túlélése leginkább az erőszakszervezeteken múlik.
A hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő szerint a tüntetőkkel és a rendvédelmisekkel is „terroristák” végeztek.
A Magyarországon tanuló iráni fiatalok az otthoni tiltakozások ellen brutálisan fellépő rezsim végét követelték.
Az USA megfizeti az árát, ha imperialista hatalom módjára akar fellépni. Sokan bűnösök abban, hogy egy sokkal tisztátalanabb kor közeledik. Jogászkodás hülyéknek – pénzpolitikai változat: Trump felsült a gazdaságban, ezért alkalmazza Orbán veszélyes taktikáját a központi bank ellen. A franciáknak sokat kell tenniük azért, hogy ne Marine Le Pen pártjának jelöltje nyerje a jövő évi elnökválasztást. Nemzetközi lapszemle.
Legalább 646 halálos áldozata van az iráni tüntetéseknek. Az amerikai elnök állítja, hogy már hatályba is lépett az Iránnal üzletelőkre kivetett extra vám, de még nem mutattak be semmilyen jogszabályt erről, csak egy bejegyzést a közösségi médiában.
A Fehér Ház szóvivője szerint Donald Trump egyelőre a diplomáciában bízik.
Az iráni vezetés a korábban már „bevált” módszerrel próbálja megtartani a hatalmat: az utcára szólította híveit, miután vérfürdőt rendezett a rendszerellenes tüntetők között. Teherán az Egyesült Államokkal tárgyalna, de színre lépett az 1979-ben elüldözött iráni sah fia is. Az elszigeteltséget pedig minden eszközzel fokozzák, már a parabolaantennákat is elkobozzák a tetőkről.
Roberta Metsola EP-elnök elítélte a teheráni rezsim tüntetők elleni brutalitását.
A felvételek tanúsága szerint tömegek keresik eltűnt hozzátartozóikat egy teheráni hullaház környékén, ahol több tucat holttestet helyeztek el hullazsákokban.
Grönlandról pedig azt mondta, így vagy úgy, de az övék lesz.
Trump azt ígérte, beveti a hadseregét, ha az iráni hatóságok békés tüntetőket kezdenek mészárolni. Márpedig ez történik, még ha nem is békések a zavargások. A világ most az amerikai válaszra vár.
A három év híján fél évszázados iráni teokratikus rendszer immár a hatodik jelentősebb tiltakozáshullámmal szembesül. Egyre többen érzik úgy, nem az a kérdés, hogy megbukik-e a mullahok rendszere, hanem az, hogy mikor. A mostani tüntetéseket a gazdaság összeomlása, a riál elértéktelenedése és az egyre nehezebb megélhetés váltotta ki, de hamar a rezsim elleni tiltakozássá váltak, többen a Pahlavi-dinasztia visszatérését követelik.
A nem ügyeletes orvosokat is behívták, a nem sürgős műtéteket több helyen elhalasztották, a rengeteg sérülttel azonban így sem bírnak megbirkózni az iráni kórházak.
Az iráni hadsereg szombaton bejelentette, hogy „meg fogja védeni a stratégiai infrastruktúrát és a közvagyont”, miközben az ország vallási vezetése egyre határozottabban lép fel az utóbbi évek legnagyobb tüntetéseinek leverésére.
A tiltakozáshullám decemberi kezdete óta civilek szerint már 42-en meghaltak. A száműzetésben élő egykori trónörökös, Reza Pahlavi az utcára hívta híveit.
Abbász Aragcsi nyitott arra is, hogy Irán tárgyaljon az Egyesült Államokkal a nukleáris programjáról.
Irán 31 tartományából 27-ben zajlanak tüntetések több mint 250 helyszínen.
Hasonló módon vihetik Oroszországba Hámaneit, mint Szíriából Aszadot. Ha a fegyveres erők átállnak a tüntetőkhöz, akkor léphet életbe a menekítési terv.
Iránban napok óta folynak tömegtüntetések a gazdasági nehézségek miatt. A tömeges tiltakozásokkal szemben általában erélyesen fellépő rezsimnek az amerikai elnök azt üzente, „csőre töltve” várnak és készek indulni.
A helyzet súlyosságát jól jelzi a rezsim engedékenysége, Iránban ugyanis nem divat párbeszédet folytatni a rendszer ellen tüntetőkkel, inkább a demonstrációk szétverésére és a hangadóknak minősített emberek kivégzésére láttunk korábban példákat.
