„A katonai sikereink miatt nem kívánjuk és szükségünk sincs a NATO-országok segítségére. Soha nem is volt. Ahogyan nem kérünk Japán, Ausztrália és Dél-Korea segítségéből sem. Az Amerikai Egyesült Államok, a világ messze leghatalmasabb országa elnökeként kijelentem, hogy nincs szükségünk senki segítségére” – írta Donald Trump a közösségi médiafelületén.
Trump sértődött kirohanását magyarázza, hogy a közel-keleti háború az amerikai-izraeli koalíció jelentős katonai eredményei dacára nem hozza az elvárt eredményeket. Irán nem tört meg és a Hormuzi-szoros lezárásával olyan globális olajválság fenyeget, ami további üzemanyagár-emelkedésekhez vezet. Ez pedig nagyon nem jön jól a félidős kongresszusi választásokra készülő republikánusoknak. Amennyiben nem sikerül az iráni fenyegetést semlegesíteni, könnyen lehet, hogy a republikánusok a képviselőházban és a szenátusba is kisebbségbe kerülnek novemberben.
https://hvg.hu/360/20260314_trump-iran-haboru-kudarc-olaj-valsag
Trump, vagyis a stábjának az ötlete a krízisre az volt, hogy más országok segítségét kérték a Hormuzi-szoros biztosításához. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Ausztrália, Japán, Kína és Dél-Korea is kapott ezzel kapcsolatban megkeresést, ám az amerikai segítségkérésre leginkább semmitmondó, vagy a franciák és a britek esetében elutasító válasz érkezett.
Az amerikai elnök még a NATO-t is megfenyegette, megüzente, hogy nagyon rossz jövő vár a tagállamokra, ha nem nyújtanak segítséget neki.
Mint ismert, Irán lényegében lezárta a globális olajkereskedelem ötödének utat biztosító szorost, miután az USA és Izrael megindította ellenük a csapásokat. Ennek hatására a nyersolaj világpiaci ára kilőtt, hétfő hajnalban a norvég Brent hordója 106 dollár fölött is járt, míg az amerikai West Texas Intermediate 99 dollár körül forgott. A drágulás a háború kezdete óta kb. 45 százalékos.