Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: megmondóember, lenulláz, popszakma, kármentés, szócsőtörés.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
A rendező a filmezéssel felhagyott, de a történetmeséléssel nem – első nagyobb lélegzetvételű írása még idén a könyvesboltokba kerül.
Először olvasható magyarul a holokauszttúlélő író és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista Elie Wiesel Éjszaka trilógiájának mindhárom kötete. Miért kellett 2025-ig várni a harmadik kötet megjelenésére? Miben más a holokauszttúlélők harmadik generációja, mint a korábbiak? Miről adnak számot Wiesel regényei?
Család < regény – írja könyve alcímében Bán Zsófia.
Egyre kisebb köröket taposunk, olyan helyzetekbe kerülünk, amelyekből kilátni sem lehet – szembesít a diktatúrák személyiségtorzító hatásával Selyem Zsuzsa, aki új kötetében, a Kicsi kozmoszban hőseivel bejárja a fél világot.
Itt a nyár, talán több időnk van olvasni a vakáció alatt. Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk akár a strandra, akár utazáshoz vagy csak otthoni bekuckózáshoz.
A karikaturistaként ismert Marabu hatvanhárom évesen megírta az első felnőtteknek szánt regényét: egy fantasyt, amelyben bár beszélő állatok és mágusok szerepelnek, mégis nagyon ismerősek benne a szituációk 2025 Magyarországán, a NER tizenhatodik évében. Kritika.
Közelgő apasága miatt önvizsgálatot tart, és egy múltbeli bűnre bukkan Breier Ádám első regényének, a Hetvenegy farkasnak a főhőse. A szerzőt a szintén részben családja ihlette Lefkovicsék gyászolnak film rendezőjeként ismerte meg a közönség.
Amikor egy miniszterelnök és ámokfutó kormánya regnálásakor egyszerre csúszik ki a lábam, a globális lábunk alól Magyarország és Amerika, a Közel-Kelet és Európa, akkor egy magyar–brazil–zsidó–biszexuális–ateista amerikanista hova álljon? Vélemény.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez, vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
A végső simításokat végzi Margaret Atwood a memoárján, addig is itt a legújabb novelláskötete, az Elveszve a rengetegben. Kiről mintázta magyar hősnőjét, Csillát a 85 éves kanadai író, és milyen kontextusban nevezte bébinek a HVG munkatársát? Miért éppen úgy képzelte el az amerikai diktatúrát A szolgálólány meséjében, és meglepte-e, hogy Donald Trump véget vetett a kanadai–amerikai barátságnak?
A latin-amerikai irodalmi boom utolsó nagy alakjaként emlegetik Mario Vargas Llosa perui írót, aki élete nagy részét Európában élte le, a halál azonban szülőföldjén érte.
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Ha a hatalom állandóan az ellenségről beszél, és mindenkit ellenségnek lát, aki nem azt gondolja, amit ő, akkor úgy tudunk túlélni, ha észrevétlenek maradunk. Ha nem hiszik, ki is próbálhatják egy most megjelent kalandkönyvvel.
Évente 1,2 millió forintos jutalomban részesítenek egy pályakezdő vagy középgenerációs írót.
Az igazi világpolgár határokon túl él, nem viseli és nem fogadja el a korlátozást, a horizontok szűkítését, a talpalatnyi földön is érzi a szabadságot. Tolnai Ottót „vajdasági magyar” vagy határon túli íróként búcsúztatják ma sokan, noha annak a művésze volt, hogyan szabadítsuk fel önmagunkat a megfosztottság és korlátozottság szélsőséges helyzeteiben – életműve időszerű és nélkülözhetetlen a mai Magyarországon.
A francia elnök hiába szólította fel az algériai hatóságokat, hogy engedjék el a rákkal küzdő Boualem Sansalt.
