Elhitette követőivel, hogy meghalt, dühösen fogadták az amerikai írónő visszatérését
Susan Meachen halálhírét két évvel ezelőtt keltette állítólag a lánya, de a rajongók úgy sejtik, végig ő volt egy kamu profil mögött.
#irodalom
A szeszkazánból kicsap a lángész – 100 éve halt meg Jaroslav Hašek
Száz évvel ezelőtt, 1923. január 3-án ért véget a világirodalom egyik legnagyobb szatirikusának rövid, züllött, zűrzavaros, törvénytelen és majd minden politikai áramlatba belesodródó élete. Tagadta az egész létező világot úgy, ahogy van. Ezért is csapódott oda ama világ mindenféle ellenzékéhez, hogy aztán azokban is csalódjék. Nem maradt más, mint az ital, a szex és az írás, majd halálos betegen a diktálás. Don Quijote, Gulliver és Švejk a világparódiák szentháromsága. Švejk minden kalandja azt igazolja, hogy a kor világrendjének – törvényeinek és önképének – legnaivabb elfogadása egyenlő annak legradikálisabb tagadásával.
„Nem prédikálhatsz harcot, ha otthon babusgatod az asszonyt” – Háy János Petőfiről
Petőfi Sándor nyelve az a nyelv, amihez ma is vissza tudunk nyúlni, mondhatjuk úgy, hogy alapnyelv – állítja Háy János író-költő, akik szerint Petőfi 7-8 év alatt született művei lefedik a teljes költészeti spektrumot. Olyan hatása volt a maga korában, mint később, amikor az emberek először meghallották a Beatlest. Petőfi, a popsztár-sorozatunk első része.
Nemecsekék és Maja, a méhecske is kikerül a szerzői jogvédelem alól
Számos irodalmi mű, festmények, zeneművek, építészeti tervek válnak szabadon felhasználhatóvá, de csakis az eredetiek, a feldolgozások nem.
Meghalt Kertész Ákos Kossuth-díjas író
Kilencvenéves korában, szerdán meghalt a Makra és a Sikátor szerzője, a Kossuth-díjas Kertész Ákos – tudta meg a Magyar Hang.
Az 1984 a legolvasottabb e-könyv Oroszországban
Vannak, akik a putyini rendszer és az orwelli disztópia áthallásait sejtik a háttérben, mások szerint viszont épp a nyugati liberalizmus mutat totalitarista jegyeket, aminek következtében az oroszok nem elszenvedőkként, hanem kívülállókként lapozgathatják a regényt.
Nőnek és építésznek lenni a barokk Rómában, erről beszél ez az idén megjelent regény
A római barokk elfeledett, majd az utóbbi években életre kelt építészéről, a felemelkedni vágyó Plautilla Bricci emancipációjáról készített könnyed történelmi panorámát az olasz írónő, Melania G. Mazzucco.
Nézzünk pesszimistán a jövőbe! – A hvg.hu karácsonyi könyvajánlója, második rész
Megtaláltuk az év alighanem legprovokatívabb című könyvét, de persze nem állunk meg címeknél: rettegés attól, hogy elfogy a vaj, egy skandináv krimi és Garcia Marquez találkozása a pornográfiával, Obama, Trump és a Covid: ismét rengeteg jó olvasmányt ajánlunk.
Visky András író: Saját történetünk közreadása fölülírja a történelem brutalitásait
A szabadság korszakai azért rövidek, mert akkor félünk és szorongunk, mivel senkit sem hibáztathatunk a saját sorsunkért – állítja a nemrég megjelent Kitelepítés című regény Erdélyben élő szerzője, Visky András.
Vlagyimir Szorokin szerint Oroszország azt képzeli, olyan hatalmas, ha elfingja magát, azzal fűteni lehet Európát
A Budapesten mindig szívesen látott orosz szerző magyarul először megjelent brutális regényének szereplői az utolsó csepp vérüket és az összes testnedvüket adják az új nagyorosz álomért.
Elsüllyedt szerzőkön keresztül enged bepillantást a XX. századi irodalomba László Ferenc
A Honi bestiárium című kötetben 33 portré és pályakép olvasható a többi közt (szörny)panoptikumba illő alakokról.
Minden, ami kicsit is jó, rosszat tesz – A hvg.hu karácsonyi könyvajánlója, első rész
Bono nyíltan bevallja, hogy nem egy zenei őstehetség, egy ikonikus Netflix-sorozat alkotója hasonlóan remek novellákat adott ki, Máté Gábor szerint normálisak vagyunk, de mindenkinek el kellene olvasnia, ahogy ezt kifejti. Kecskeáldozatok, falnak száguldó autók és meghökkentő receptek – rengeteg jó olvasmányt ajánlunk.
Magyarul eddig még soha nem olvasható novella jelenik meg Ernest Hemingwaytől
A világhírű író szövege Totth Benedek fordításában lát napvilágot.
„Majd bosszút állok, mindent el fogok mesélni, ami velünk történt”
Ezzel az ígérettel vigasztalta az anyját Visky András még gyerekként a romániai lágerben. A HVG-nek adott interjúban a nemrég megjelent Kitelepítés című regény Erdélyben élő szerzője beszélt arról is, hogy Magyarországon miért nem hajlandó számontartani, hogy ki jobboldali és ki baloldali.
"Látványpékségként" üzemel a Kertész Imre Intézet - interjú Hafner Zoltán irodalomtörténésszel
Az ígéretekkel ellentétben Kertész Imre Sorstalanság című regényének „munkanaplója” ez év tavaszán úgy jelent meg németül, hogy az írói vívódás „ritka szép emberi dokumentuma” magyarul hozzáférhetetlen. Mindez ismét felszínre hozta a Nobel-díjas író hagyatéka körüli anomáliákat. Ezekről kérdeztük a Kertész Imre Intézet egykori vezetőjét, Hafner Zoltán irodalomtörténészt.
Hamvay Péter: Tankok és trollok
A HVG hetilap bemutatja, hogyan próbál a tartalékos állományra építeni a honvédelmi miniszter, és hogyan akarja felpörgetni a hadiipart, amibe szintén belekóstol vállalkozóként is. Kár, hogy hazai innováció helyett a magyar hadiipar is csak összeszerelő üzem.
Max Porter író: "Meg kell kérdőjelezni, amit a média tálal. Ha elfogadjuk, zombikká válunk"
Mit tesz egy megözvegyült apa, ha a gyász varjú formájában egyik este bekopogtat? Mi lesz egy fiúval, akinek nyoma vész az erdőben? Gyász és misztérium, ahogyan azt Max Porter angol író, a PesText irodalmi fesztivál vendége látja.
"A rendszerváltó illúziók gyermeke vagyok. Van bennem szégyenérzet" – Peer Krisztián-interjú
Generációja egyik legfontosabb irodalmi szereplője, a költő Peer Krisztián, aki 2017-es visszatérése óta idén a harmadik kötetét jelentette meg Bizony címmel. Többek közt a rendszerváltás elveszett illúzióról, viharosan alakuló személyes sorsáról, és a 2010 után történtekről beszélgettünk.
"Minden meg van már írva, ami nekem adatott" - ma 95 éves Lator László
"Bár előfordulhatna", hogy verset írjon, de életművét lezártnak tekinti Lator László tanár, költő, szerkesztő, aki már 40 is elmúlt, amikor megjelent első verseskötete. "Soha nem szégyelltem nevén nevezni a dolgokat", mondja szókimondóan erotikus verseiről, "Lehetséges minden szót úgy használni, hogy ne legyen cseppnyi trágárság se benne". Lator Kárpátalja szülöttjeként fokozott aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket: "Szerintem vége a magyarlakta területeknek. Elmenekül, aki csak teheti.", mondja, a ma 95 éves Lator László. HVG-portré.
Hiába kapott pénzt és hatalmat Demeter Szilárd, a jobboldali kultúra felépítésébe beletört a bicskája
Kevés pénz és még kevesebb hatalom maradt a kultúrharcos Demeter Szilárdnál. Nem lendített nagyon a magyar irodalmon és zenén, igaz, nem is rontott rajta. Mindeközben vannak ellenségei a jobboldalon is – tarthat a baráti tűztől.