Az utóbbi években két magyar író is esélyesnek számított néhány nappal az irodalmi Nobel nyertesének bejelentése előtt, a fogadóirodák listáin most is a tíz között van Nádas Péter és Krasznahorkai László is. Csütörtökön megtudjuk, ki nyer.
Novelláskötettel jelentkezett Kovács Ákos. A népszerű énekes, dalszerző Ezt nem lehet megúszni című kötete az elmúlt két évtized terméséből tizenhét írást tartalmaz.
Az ember helye érdekelte a világegyetemben a száz éve született, filozofikus tudományos-fantasztikus regényeket író lengyel Stanislaw Lemet, aki szerint ha létesítünk is kapcsolatot földön kívüli, értelmes lényekkel, az szinte törvényszerűen kommunikációs zavarhoz vezet.
A humorista végre nemcsak megírta, hanem be is mutatja az új könyvét.
Lehet-e olvasni és élvezni Dante Alighieri hétszáz éves kolosszális műalkotását, az Isteni színjátékot anélkül, hogy ismernénk a kort, amelyben íródott? Hogyan tanítsuk az iskolában, és milyen élményt nyújt a költemény annak, aki megfelelő műveltséggel felvértezve képes belebújni Dante kozmoszába? Útikalauz kezdő Dante-olvasóknak az író halálának 700. évfordulóján.
Még iróniába csomagolt kifogásaival, bírálataival is kedvet csinál a kedvenceihez Fráter Zoltán Magyar író, magyar nyelv című könyvében.
„Önreflexív őszinteség”, „manírok nélküli szépirodalom” – az első kritikák így látják a művet.
Nemrég Ferenc pápa látogatta meg, most újabb olasz irodalmi díjat nyert.
„Gyermekkorom összes félelmét és szorongását láttam alakot ölteni” – írta Borbély Szilárd kamaszkori élményéről, Franz Kafka A per című regényéről. A tartós szellemi kötődés bizonyítéka a Kafka fia című befejezetlen regény.
A világirodalom egyik legfajsúlyosabb poétájának fő művét sokan hajlamosak egy az egyben hiteles életrajzi vallomásnak tekinteni - ezt a nézetet Ádám Péter műfordító egyáltalán nem osztja.
Amikor hivatást választunk – legyen szó ezúttal a művészetről –, örök kérdés, mennyiben követjük a felmenők lépteit. Lehet, hogy első pillantásra a választásunk hasonlónak tűnik, de kiderülhet, hogy mégis másfelé visz az utunk.
A magyar irodalom külföldi népszerűsítésére hirdettek meg pályázati csomagot.
A támogatásra szánt keretösszegből 1 milliárdra lehetett pályázni, 800 millió forint sorsáról viszont nem esik szó sehol az Átlátszó szerint.
Azon sem hökken meg a Mondatok a csodálkozásról című új kötet szerzője, ha egy boltban Hitler-portré fogadja. „Ismerem a viszonyainkat, látom, mi minden történhet meg” – magyarázza látszólagos reakciónélküliségét a főállású zenetanár.
A Mondatok a csodálkozásról című új kötet szerzője azon sem hökken meg, ha egy boltban Hitler-portré fogadja.
„Sivatagi magyar költő” – ez áll Barukh Facebook-oldalán, ha a névjegyére kattintunk, most megjelent könyve pedig az Önjelölt költő címet kapta. A követői tábora már egészen megszokta központozás nélküli, személyes és sokszor közéleti témájú szabadverseit, „felszakított mellkasát”, és a történeteit arról, milyen magyarként egy egész családdal Izraelben új életet kezdeni. Magyarországi turnéjának apropóján beszélgettünk vele irodalomról, a sivatagi csendről, a nem várt feloldozásról és a politikai klímáról is.
Az írók külön világába belépni tilos, hacsak az író nem gondolja másként. Az amerikai Michael Chabon magyarul most megjelent regénye, a Fenegyerekek történetesen önmagáról meg az alkotás boldogság- és szenvedéstörténetéről szól.
Megvan a PesText irodalmi pályázatának győztese.
Az író új esszékötetében reményként csupán azt villantja fel, hogy az emberi hülyeségnek talán evolúciós haszna is lehet.
