Civilizációnk alapja a mese, a képzelőerő – írja szerzőnk. Fontos olyan szövegekkel megismertetni a gyerekeket, amelyek a szeretet erejét hirdetik és amelyek kérdésekre, gondolkodásra késztetik a kisebbeket is az egyértelmű didaktika felfogásán túl. Hogy aztán ne mások füttyentésére ugorjanak. Vélemény.
A Kossuth-díjas Oravecz Imre pályáját költőként kezdte, de életművének – melynek több fontos darabját is az elmúlt években adta ki újra a Magvető – koronája minden bizonnyal A rög gyermekei című regénytrilógiája (Ondrok gödre, A kaliforniai fürj, Ókontri). Többször megjárta Amerikát, de mindig hazajött, most szülőfalujában Szajlán él. Ott kerestük fel, hogy aztán mindenféléről beszéljünk a száz évvel ezelőtti paraszti élettől Kosztolányin és Adyn át Antall Józsefig, a rendszerváltásig, a kultúrharcig és az SZFE-ig.
Louise Glück amerikai költőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
A Kádár-korban "ellenségesnek" bélyegzett Ilia Mihállyal közölt beszélgetést a szolnoki irodalmi folyóirat, az Eső.
Az idővel, a technikával, a popkultúramítosszal flörtölő képzőművész, Weiler Péter budapesti garázskiállításán egy bizarr, "porszívók és szabályok nélküli" szálloda szellemei jelennek meg.
Több szempontból is formabontó és határokat feszegető az ír szerző, Sebastian Barry idehaza idén megjelent izgalmas, színes-szélesvásznú és szíven ütő regénye, a Végtelen napok.
Fehéroroszország egyik legnépszerűbb fiatal írója, Szasa Filipenko hetek óta aktívan tüntet a szabadságért Minszkben. A műveiben általában a posztszovjet világot elemző író eddig is hangos kritikusa volt Aljakszandr Lukasenka rendszerének. Beszéltünk vele arról, mennyire durva diktatúra valójában a belarusz elnöké, és milyen sors vár ott egy hozzá hasonló értelmiségire. Interjú.
A Magyarországon is népszerű orosz író interjújával nyit az idei különleges PesText fesztivál. A videós beszélgetést a hvg.hu-n nézhetik végig.
„Talán az a haza, ahol biztonság van. És ha ez ilyen erősen megkérdőjeleződik, mint ahogy mostanában tapasztaljuk, akkor ez fogalom kezd repedezni” – véli Tompa Andrea, akinek legutóbb Haza címmel jelent meg regénye. Lehet-e két hazája valakinek? Lehet-e egy egyetem a diákoknak "haza"? Interjú.
Kihirdették kedden Londonban a legrangosabb brit irodalmi elismerés, a Booker-díj jelöltjeinek szűkített listájára felkerült műveket: a szerzők között négy nő és két férfi van, meglepetésre Hilary Mantel nem került a döntősök közé.
A holland Marieke Lucas Rijneveld regénye kapta idén a rangos elismerést.
A mondat a Sátántangóból származik, görögre Ioanna Avramidou fordította.
Nem kapott támogatást az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) idei folyóirat-pályázatán az Új Forrás folyóirat. Az 51 éves lapnak ez a döntés a végét jelentheti. Az Új Forrás nyílt levélben hívta fel a figyelmet a döntés következményeire.
Segélykiáltásnak és felhívásnak szánta a kortárs olasz irodalom nagyasszonya a nők elleni erőszak megrázó eseteiről szóló új könyvét, de a HVG-nek adott interjújában Dacia Maraini elmondja azt is, szerinte hogyan kerülhetik el a nők, hogy áldozatok legyenek.
Egy élő hazai irodalmi nagyágyú és egy magyar filmes-filmkulturális ikon, aki már nincs köztünk. Spiró György új kötetet adott ki, Sára Sándorról könyv jelent meg.
Ismét apaság-versekkel jelentkezik Grecsó Krisztián, de ezúttal a gyerekek számára is érthető költemények jelennek meg novemberben.
Volt hova visszanyúlniuk a Szerb Antal „nemzetietlen” irodalomtörténetétől a romlatlan ifjúságot kivont karddal óvó újhazafiaknak. De manapság is ismerős lehet, ahogy az 1934-es első kiadása után nyolc évvel agresszív antiszemita támadássorozat indult a sajtóban a tragikus sorsú író azóta klasszikussá érett műve ellen.
Meghökkentő a hasonlóság a világhírű orosz írónő, Ljudmila Ulickaja új könyvének és Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje, a Testről és lélekről címe között. Ulickaja tud erről, azt mondta, a filmnek és a könyvnek a lényeget tekintve sok köze van egymáshoz.
Pályi András nem igazán bánja, hogy egy "feljelentés" nyomán ez lett a Tigris sorsa, mert annyira gyengének tartja ifjúkori zsengéjét, hogy annak kéziratát sem mutatja meg senkinek.
