Farkas Zoltán: Háborúim és békéim
Arra a kérdésre, mi jó történt velem a karantén alatt, elsőként ez ugrik be: tavasszal kiolvastam a Háború és békét.
Arra a kérdésre, mi jó történt velem a karantén alatt, elsőként ez ugrik be: tavasszal kiolvastam a Háború és békét.
Esterházy Péter könyvtára az Evangélikus Országos Gyűjteménybe, írói hagyatéka pedig a berlini Művészeti Akadémiához került. De volt-e más opció?
Ez az év, és ez a karácsony is sok mindentől megfoszt minket, de az olvasáshoz újra meg újra vissza lehet térni. Ahogy a Kult rovat karácsonyi könyvajánlójából kiderül, a könyvek mágikus helyekre visznek, a gyógyulás útján indítanak el, erőtartalékokat mozgósítanak, amelyekből újra lehet építkezni. 2020-ban erre nagy szükségünk van.
Nemrég jelent meg Berg Judit Rumini-sorozatának tizedik kötete, de a kalandos életű mesehős – miután új illusztrációkat kapott – már a világhír felé kacsintgat, és film is készülne, ha a Filmalappal nem rekedtek volna meg a tárgyalások. Magyarország talán legnépszerűbb meseírójával ezúttal olyan, egyáltalán nem mesés témákról is beszélgettünk, mint a könyvdarálás, hogy ki lehet-e lépni egy stabil, de boldogságot nem adó házasságból, vagy hogy miért is próbálják a liberális értelmiség magyarságát megkérdőjelezni a jelenlegi kurzus támogatói.
A Szépírók Társaságának idén alakult női érdekvédelmi csoportja „drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén”.
Erdélyi világcsavargó, bátor ellenálló, önkényeskedő kultúrállamtitkár. Neki tényleg írói munkásságának része volt a közéleti megnyilvánulás. Bár a műfajt tévesen választotta meg, ő maga végig ugyanaz maradt egy rossz szerepben.
Visszaszámlálás címmel mutatkoznak be a macedón irodalmat forradalmasító írók október 28-án a Magvető Caféban.
Hollandia és Magyarország sem földrajzilag, sem nyelvileg nincs közel egymáshoz, ehhez képest igazán meglepő, hogy akármelyik magyar művet szánják is külföldi piacra a magyar könyvkiadók, a hollandok az elsők között csapnak le rá. Nem véletlenül: a magyar íróknak egyfajta kultusza alakult ki Hollandiában. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye például már 39 újrakiadást élt meg. De a könyves vonzalom kölcsönös, van ugyanis olyan magyar kiadó, amelyik presztízskérdést csinál abból, hogy a holland gyerekirodalom része legyen a repertoárjának.
Civilizációnk alapja a mese, a képzelőerő – írja szerzőnk. Fontos olyan szövegekkel megismertetni a gyerekeket, amelyek a szeretet erejét hirdetik és amelyek kérdésekre, gondolkodásra késztetik a kisebbeket is az egyértelmű didaktika felfogásán túl. Hogy aztán ne mások füttyentésére ugorjanak. Vélemény.
A Kossuth-díjas Oravecz Imre pályáját költőként kezdte, de életművének – melynek több fontos darabját is az elmúlt években adta ki újra a Magvető – koronája minden bizonnyal A rög gyermekei című regénytrilógiája (Ondrok gödre, A kaliforniai fürj, Ókontri). Többször megjárta Amerikát, de mindig hazajött, most szülőfalujában Szajlán él. Ott kerestük fel, hogy aztán mindenféléről beszéljünk a száz évvel ezelőtti paraszti élettől Kosztolányin és Adyn át Antall Józsefig, a rendszerváltásig, a kultúrharcig és az SZFE-ig.
Louise Glück amerikai költőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
A Kádár-korban "ellenségesnek" bélyegzett Ilia Mihállyal közölt beszélgetést a szolnoki irodalmi folyóirat, az Eső.
Az idővel, a technikával, a popkultúramítosszal flörtölő képzőművész, Weiler Péter budapesti garázskiállításán egy bizarr, "porszívók és szabályok nélküli" szálloda szellemei jelennek meg.
Fehéroroszország egyik legnépszerűbb fiatal írója, Szasa Filipenko hetek óta aktívan tüntet a szabadságért Minszkben. A műveiben általában a posztszovjet világot elemző író eddig is hangos kritikusa volt Aljakszandr Lukasenka rendszerének. Beszéltünk vele arról, mennyire durva diktatúra valójában a belarusz elnöké, és milyen sors vár ott egy hozzá hasonló értelmiségire. Interjú.