Megállíthatatlan – ma 60 éves Henry Rollins
Volt édességbolti eladó, road, énekes, ír könyveket, tart egyszemélyes esteket, egy hatalmas napot tetováltatott a hátára, ha kell, szétharapja a mikrofont. Összetéveszthetetlen.
Volt édességbolti eladó, road, énekes, ír könyveket, tart egyszemélyes esteket, egy hatalmas napot tetováltatott a hátára, ha kell, szétharapja a mikrofont. Összetéveszthetetlen.
Nagy-Britanniában az egyik legnépszerűbb író sem riad vissza attól, hogy a szerelmesregénye ne csak egy fekete srác és egy fehér nő kapcsolatáról szóljon, de arról is, hogy ki undorodik Boris Johnsontól, és ki nem. Elolvastunk két angol „Brexit-regényt”.
A tudományos kutatási együttműködést és a házhoz jövő kultúrát tartja a járvány kedvező hozadékának a szerző, akinek Végre egy kis csönd című darabjából készül a Katona K:ortárs elnevezésű, streamelt színházi sorozatának első premierje.
Negyedszázaddal a halála után jelent meg az Élet és Irodalom legendás szépirodalmi szerkesztője, Kardos G. György az 1940-es évek második felében írt verse.
Ezt állítja a legmagasabb francia irodalmi elismeréssel, a Goncourt-díjjal méltányolt könyv, a Napirend szerzője, Éric Vuillard.
Egyszerre volt befelé forduló individualista és világmegváltó. A 100 éve született svájci író műveit sokszor temették, ám darabjai aktualitást hordozó üzeneteikkel világszerte ma is a színházi repertoár részei.
A koronavírus miatt bevezetett karantén kezdetén írt esszégyűjteményt az együttérzésről, a relatív szenvedésről és Amerika vélt vagy valós különlegességéről Zadie Smith.
Eltávolodva egy kicsit a verseléstől, naplószerűen jegyezte le érzéseit, gondolatait Al-dunai álom című könyvében egy letűnőben lévő világról a vidéki életet tervező költő. Interjú.
Keserves szenvedés után éhen halt szülők összevert gyerekei és országukat tönkretevő, hazug, gyilkos, velejükik romlott politikusok népesítik be a Harry Potter-könyvek írója, J. K. Rowling új gyerekkönyvének világát. Az Ickabog nem széplelkeknek való, de csupa jót akar.
Arra a kérdésre, mi jó történt velem a karantén alatt, elsőként ez ugrik be: tavasszal kiolvastam a Háború és békét.
Esterházy Péter könyvtára az Evangélikus Országos Gyűjteménybe, írói hagyatéka pedig a berlini Művészeti Akadémiához került. De volt-e más opció?
Ez az év, és ez a karácsony is sok mindentől megfoszt minket, de az olvasáshoz újra meg újra vissza lehet térni. Ahogy a Kult rovat karácsonyi könyvajánlójából kiderül, a könyvek mágikus helyekre visznek, a gyógyulás útján indítanak el, erőtartalékokat mozgósítanak, amelyekből újra lehet építkezni. 2020-ban erre nagy szükségünk van.
Nemrég jelent meg Berg Judit Rumini-sorozatának tizedik kötete, de a kalandos életű mesehős – miután új illusztrációkat kapott – már a világhír felé kacsintgat, és film is készülne, ha a Filmalappal nem rekedtek volna meg a tárgyalások. Magyarország talán legnépszerűbb meseírójával ezúttal olyan, egyáltalán nem mesés témákról is beszélgettünk, mint a könyvdarálás, hogy ki lehet-e lépni egy stabil, de boldogságot nem adó házasságból, vagy hogy miért is próbálják a liberális értelmiség magyarságát megkérdőjelezni a jelenlegi kurzus támogatói.
A Szépírók Társaságának idén alakult női érdekvédelmi csoportja „drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén”.
Egy házibulival kezdődött, és ha minden így megy tovább, sok-sok kis és nagy összeomlás közepette azzal is ér véget. Hatvan éve jelent meg a posztmodern irodalom energiaforrása és felhajtóereje, az Entrópia.
Az egyetemek nemigen osztogatnak írás- vagy költészetdiplomákat: a kreatív írást vagy önszorgalomból, vagy külön kurzusokon lehet gyakorolni.
Emigrálása után 31 évvel, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor „illetlenül” hosszú, ám annál figyelemreméltóbb sírbeszéddel tért vissza, s köszönt be ismét a magyar nyilvánosságba a múlt héten, 97. évében Párizsban elhunyt Méray Tibor.
Erdélyi világcsavargó, bátor ellenálló, önkényeskedő kultúrállamtitkár. Neki tényleg írói munkásságának része volt a közéleti megnyilvánulás. Bár a műfajt tévesen választotta meg, ő maga végig ugyanaz maradt egy rossz szerepben.
Visszaszámlálás címmel mutatkoznak be a macedón irodalmat forradalmasító írók október 28-án a Magvető Caféban.
Hollandia és Magyarország sem földrajzilag, sem nyelvileg nincs közel egymáshoz, ehhez képest igazán meglepő, hogy akármelyik magyar művet szánják is külföldi piacra a magyar könyvkiadók, a hollandok az elsők között csapnak le rá. Nem véletlenül: a magyar íróknak egyfajta kultusza alakult ki Hollandiában. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye például már 39 újrakiadást élt meg. De a könyves vonzalom kölcsönös, van ugyanis olyan magyar kiadó, amelyik presztízskérdést csinál abból, hogy a holland gyerekirodalom része legyen a repertoárjának.