#irodalom







Meghalt Kertész Imre

Kertész Imre Nobel-díjas magyar író 86 éves volt, a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.


„Nem kell görcsösen trendinek látszani” – fiatal tudósok a pályakezdésről

Érintetlen területeken járhatnak, és felfedezők lehetnek a gondolat birodalmában – ez igaz mind a matematikusokra, mind a költőkre, az írással foglalkozókra. PÁR excellence című párosportré-sorozatunkban olyan pályakezdő művészeket és tudósokat mutatunk be, akik "kiváltképp tehetségesek", így generációjuk meghatározó alakjaivá válhatnak a következő években. Ismerjék meg Huszár Kristóf matematikust és Fehér Renátó költőt!


Ki nyeri idén az Aegon-díjat?

Esterházy, Térey és Rakovszky is újrázhat a hárommillió forinttal járó díjért. Van, aki első jelölésével máris a tíz legjobb között van, és olyan is, aki új műfajban próbálta ki magát, és így került a szűkített listára.


„Tudtam, hogy nehéz lesz rajtam átlépni” – Interjú a 80 éves Bodor Ádámmal

„Egykori politikai elítéltként már nem kellett szerepet játszanom, a rendszer pontosan tudta rólam, hogy ki vagyok" – állítja a Kossuth-díjas író, aki az elnyomás évtizedeiben is tudta szabadnak érezni magát Romániában. Nem zavarja, hogy mindig is kilógott a sorból: nincsenek elődei a magyar irodalomban, és a kor divatjaihoz sem alkalmazkodott soha. A világ mai átrendeződéséről úgy véli, az ember hajlamos minden változást végzetszerűen látni, és nem kizárt, most az egyszer okkal.







Budapest mint irodalmi kérdés

Az ország és a főváros vezetőjének találkozása tárcaírásra ihlette szerzőnket, ami nem csoda, ha egyenesen a legilletékesebb helyről hangzott el, hogy Budapest ügye nem anyagiak dolga, hanem az irodalomé.




Amikor az ég elnémul... - tuti könyvek karácsonyra

Hagyományosan az egyik legnépszerűbb karácsonyi ajándék a könyv. Készülnek is a kiadók: ilyentájt ellepik a boltokat a legkülönbözőbb kiadványok, csak győzzünk választani. Bartis, Esterházy, Réz Pál - összegyűjtöttünk néhány olyan kötetet, amit jó szívvel tudnunk ajánlani, illetve amit mi is szívesen megkapnánk.


„Egy iskola nem döntheti el teljesen tetszőlegesen, hogy mit tanít”

A Semmi című dán regény Móricz Zsigmond Légy jó mindhaláligja helyett – egy magyartanár határozottan kifogásolta, hogy egy pesti iskolában így változott a kötelező irodalom. Levelet írt az adott iskola igazgatójának, majd amikor ő nem reagált, a nyilvánossághoz és a közoktatási helyettes államtitkárhoz fordult ez ügyben. Megkértük a tanárnőt, fejtse ki, miért gondolta helyesnek azt a lépést.