#iskola

"Békén kellene hagyni a tanárokat"

Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.



L. Ritók Nóra: Nem nagyon találkozunk politikusokkal a szegregált utcákban

"Nem érzékelek a mélyszegénységben élők helyzetén szinte semmilyen változást, mint ahogy a gyerekek helyzetén sem" – mondja a berettyóújfalui kistérségben sok éve esélyteremtő modellt működtető L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője lassan egy évtizede írja meg rendszeresen a tapasztalatait a hvg.hu A nyomor széle blogjában és másutt. Most könyv jelent meg felkavaró, elgondolkodtató írásaiból. Interjú.







Radó Péter: „Az iskola a tanulás egy jelentős részéből kiszorul”

Nem tudjuk megjósolni, mi vár a negyedik ipari forradalom nyomán a mai gyerekekre, az oktatásnak arra kell képessé tenni őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a ma még nem is látható világhoz. Az iskola funkciói a közeljövőben alapvetően megváltoznak, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe. Radó Péter oktatáskutató a napokban megjelent kötetében megjegyzi, a magyar iskola ma alkalmatlan arra, hogy be tudná fogadni a jövő iskolái felé mutató kezdeményezéseket.





Radó Péter: A kutyát sem érdekli a tanterv

Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában. A magyar iskola egyelőre épp az ellentétes irányba mozdult.

hvg.hu