Bár a magyar közoktatás minden gyermek számára ingyenes, sőt idén már két évfolyamon minden diák számára (a legszegényebb és a leggazdagabb szülő csemetéjének is) a tankönyvcsomagért sem kell fizetni, minden tanévkezdéskor mélyen a zsebébe kell nyúlnia a szülőknek, hogy beszerezzék a szükséges tankönyveket, taneszközöket.

Megkérdeztük olvasóinkat, idén mennyi pénzt költöttek e célra. A válaszadóink (akiknek jellemzően egy vagy két gyereke jár iskolába) ötöde gyerekenként 21-30 ezer forintot áldozott a tanévkezdésre, 17 százaléknak 20 ezerből, sőt minden tizedik válaszolónak 10 ezerből is kijött a szükséges holmik beszerzése. 18 százaléknak azonban 31-40 ezer forintot kellett a tanszerekre költeni, majdnem ugyanennyien mondták azt, hogy 50 és 100 ezer forint fizettek. 100-ból 7 gyerek beiskolázása azonban több mint 100 ezer forintba került gyerekenként.

Stiller Ákos

Nem nehéz kiszámolni, a fenti értékekeket kell megszorozni a gyermekek számával, hogy egy két-háromgyerekes családnak igenis komoly anyagi terhet jelentett a szeptember elseje.

Pedig a tankönyvcsomagot az olvasóink közel 35 százaléka ingyen kapta. Az elsős, másodikos évfolyamon már senkinek nem kell ezért fizetni, de a nagycsaládosoknak és a szociális segélyben részesülőknek szintén az állam állja – pontosabban kölcsönbe adja – a tankönyveket. A többieknek sem szabadna elvileg többe kerülni 12 ezer forintnál, ám csak a válaszolók 16 százalékánál fért bele ebbe az oktatási kormányzat által meghatározott összegbe. Egyharmaduknál 2-8 ezerrel volt drágább, de 17 százaléknál több mint 20 ezer forint volt a „12 ezres” csomag.

Ezen kívül voltak az iskolák által előírt (füzetek, ceruzák, körzők, vonalzók, sportfelszerelések, uzsonnás, tisztasági csomagok stb.), illetve a nem kért, de a szülők által jónak tartott taneszközök. Ezek plusz 10-10 ezer forint körül voltak a legtöbb családnál gyerekenként. Itt is találunk persze extrémebb értékekeket.

Olvasóink 40 százaléka szerint az idei tanévkezdés drágább volt, mint a tavalyi, egyharmaduk szerint nagyjából ugyanannyi, 12 százalékuk szerint olcsóbb. A válaszolók kétharmada mindent meg tudott venni a gyereknek, amire szüksége lehet, 27 százaléka viszont – pénz hiányában – kénytelen volt lemondani bizonyos taneszközökről.

Egy a magyar családok iskolakezdését vizsgáló az Ökumenikus Segélyszervezet megbízásából készült kutatás szerint a családok csupán 26 százaléka tudja a kiadások átcsoportosítása nélkül kigazdálkodni a szeptemberi iskolakezdés költségeit, 60 százalékuk más, fontos kiadások csökkentésével, de van, aki csak kölcsönökből tudja megoldani a beiskolázást.

Azoknak a családoknak, amelyek kénytelenek átcsoportosítani kiadásaikat, az élelmiszerköltségeket 77 százaléka csökkenti, a csekkek befizetését 29 százalékuk tolja el, hitelei törlesztését pedig 9 százalék halasztja későbbi időpontra. Hozzátette: a gyerekek száma növeli a családok szegénységi kockázatát.

A felmérésből az is kiderült, hogy a tanszerek vásárlásakor a szülők 47 százaléka figyel az áru minőségére, míg a többség inkább az árat tartja szem előtt.