Egy friss kutatás szerint Magyarország és Csehország közoktatása meglepően hatékony teljesítményt mutat – már ha a hatékonyságot a klasszikus értelemben (befektettet erőforrás/teljesítmény) vesszük. Az Economist, a friss 30 országra kiterjedő kutatás (GEMS Education Solutions) eredményeit ismertetve azt írja, hogy ha a tanári béreket, a PISA-kutatás eredményeit és az osztályok méretét együtt vizsgáljuk, akkor ez a két ország az élmezőnybe tartozik.

A 30 országból e listán Magyarország a negyedik legjobb lett. Az első két helyen Finnország és Dél-Korea áll, e két országban átlagosnak mondható a pedagógusbér, ugyanakkor a PISA éllovasai. A lista utolsó helyezettjei Indonézia és Brazília, mely országokban keveset keresnek a tanárok, és rossz teljesítményt is értek el a PISA-vizsgálatokon. Németországban például nagyon jól keresnek a tanárok (évi 53.73 ezer dollárt), ezért annak ellenére is csak a 25. helyet érte el az ország, hogy a PISA-n átlagon felül teljesítettek a német gyerekek

A 3. és 4. helyezett Csehország és Magyarország „kilóg a sorból”, itt keveset keresnek a tanárok, mégis viszonylag jól teljesítenek a gyerekek.

A kutatás szerint vásárlóerő-paritáson számolva (2011-e adatokat mérve) Finnországban 42.81, Dél-Koreában 47.34 ezer dollár a tanárok átlagos évi keresete. Ezzel szemben Magyarországon ezeknek mindössze a harmada (!): 14.76 ezer dollár.

Ilyen alacsony fizetése még (a lista utolsó helyezettje, a PISA-n átlag 391 pontot elérő) Brazíliában sincs a pedagógusoknak. Ezért „kisebb csoda”, hogy a magyar 15 éves gyerekek még így is alig maradnak el az OECD-átlagtól. Igaz, mint írtunk folyamatos romlás tapasztalható, aminek a fő oka, hogy a legrosszabbul teljesítő tanulók érnek el egyre gyengébb eredményeket.

A kutatás azt is megerősítette, amit a korábbi vizsgálatok is rendre igazoltak, hogy alig van összefüggés az osztálylétszám és a tanulói teljesítmények között. A jó oktatás kulcsa tehát a jó pedagógus. Azért kell megfizetni a pedagógusokat, hogy a legjobbak válasszák ezt a hivatást.