Hét Celsius-fokkal lehetett hidegebb a Föld az utolsó jégkorszakban, mint most – a jégkorszaki legalacsonyabb hőmérsékletet planktonfosszíliák és klímamodellek segítségével kalkulálták amerikai kutatók.
Azt már eddig is sejtették a tudósok, hogy a Föld geometriájában bekövetkező változásnak köze lehet a jégkorszakok változásának. Most egy lépéssel közelebb kerültek a feltételezés igazolásához.
A mostanihoz hasonló lehetett a táj a mai Észak-Szibériában a jégkorszak idején, amikor még mamutok és gyapjas orrszarvúk lakták a területet – állapították meg a brnói Masaryk Egyetem botanikusai, a hatalmas növényevők gyomortartalmának elemzése révén.
Kiváló állapotban maradt fenn az a jégkori madártetem, amelyet svéd kutatók fedeztek fel Szibériában – mármint ahhoz képest kiváló az állapota, hogy 46 000 évet töltött a jégben.
A jégkorszak után emelkedő tengerszinttől próbálták védeni az otthonukat az emberek.
Sárosi Péter szerint Bayer a klímaváltozást tagadók egyik áltudományos mítoszát vette elő.
Az olvadó talajból Szibériában is értékes leletek bukkanhatnak elő, most például egy 40 ezer évvel ezelőtt élt farkas feje. A Jakutföldön talált ragadozó feje hihetetlenül jó állapotban maradt fenn.
Az utolsó jégkorszakból hátramaradt vízre amerikai kutatók bukkantak rá az Indiai-óceánban.
Az utolsó jégkorszak idején ismétlődő szélsőségesen hideg periódusok hozzájárulhattak a Neander-völgyi ember kihalásához egy új tanulmány szerint.
A népszerű animációsfilm-sorozat ötödik részében a világűrig kergeti a makkot Motkány, Sidéket pedig emiatt a kihalás fenyegeti. Itt a szinkronos előzetes a Jégkorszak 5-höz.
A rövidfilm a jövő nyáron érkező Jégkorszak 5 promójaként került az amerikai mozikba, hamarosan hozzánk is megérkezik a Motkány új kalandja.
A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, körülbelül 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Kb. 12 800 évvel ezelőtt hirtelen eljegesedett az északi félteke, kihalt a masztodon és a kardfogú tigris, és ősi emberi kultúrák tűntek el. A tudósok most találtak egy magyarázatot a jelenségre.
A legutóbbi jégkorszak alatti naptevékenység erősségének ingadozásait sikerült rekonstruálniuk svéd tudósoknak. Kutatásaik - amelyekről a Nature Geoscience folyóiratban jelent meg tanulmány - a jövőbeli klímaváltozásokat segíthetnek pontosabban modellezni.
Jégkorszaki kardfogú tigris csontjai kerültek elő Németországban. A 200 kilós nagymacska veszedelmes vadállat volt, de a Homo heidelbergensis valószínűleg ellene is dárdákkal védekezett.
A vulkánok melege és az általa felhevített kőzetek segítettek az állatoknak és növényeknek, hogy túléljék a jégkorszakot - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Az európai iparosítás és a levegőszennyezés vetett véget az úgynevezett kis jégkorszaknak az Alpokban - állítják osztrák és amerikai kutatók.
Egy óriási vulkánkitörés bármikor okozhat egy kisebb jégkorszakot egy osztrák tudós szerint. A robbanással a légkörbe jutó hamu és gázok miatt alig érné napsütés a földfelszínt, amelynek klímája így évtizedekre lehűlhet.
A Jégkorszak és a Rio állatos történetei után most egy új álomszerű környezetvédő alkotással jelentkeznek a Blue Sky (Fox) amerikai stúdió alkotói: A zöld urai című animációs film célja az erdők megóvása.
Gyapjas orrszarvú maradványainak segítségével következtettek Britannia jégkorszaki időjárására.
