Az elemzők által lapunknak megerősített becslések szerint a magas kamatszint 1300 milliárd forintos többletköltséget jelent a gazdaságnak, ez árfolyam függvényében az össztermék 2 százalékát meghaladó összeg. A gond az, hogy a kormányzat kimerítette a forrásbevonás lehetőségeit, miközben a korai költségvetéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
A holding azt közölte, csak a letéti számlákhoz igénybe vett letéti díjcsomagokat mondták fel.
Elvi döntést hozott a kamatstopokról a kormány.
Azt még nem tudja a jegybank számszerűsíteni, hogy milyen hatása lesz az árstop meghosszabbításának.
A díjak egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedhetnek.
Azonban az év első felére még Jelasity Radován sem várja az infláció jelentős csökkenését. Szerinte azonban később felgyorsulhat a csökkenés, év végére pedig akár meglehet a kormány által hangoztatott egy számjegyű infláció is.
A Transparency International szerint az MNB megkerülte a közbeszerzési törvényt a régi Postapalota bebútoroztatásánál.
Fenntartja a magas alapkamatot a monetáris tanács, a gazdaságfejlesztési tárca azonban ott lazít a szigoron, ahol csak tud. A jegybank elnöke továbbra is hevesen bírálja a kormányt, a kamatról döntő testület viszont két olyan tagot kap, akik hangsúlyozták, hogy Matolcsy György nem a főnökük.
Már több mint 4 forintot erősödött reggeli értékéhez képest.
Délután közli kamatdöntő ülésének eredményét és új gazdasági prognózisa fő számait is a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A volt görög pénzügyminiszter szerint nincs szükség többé bankhálózatra, mindenki tarthatná a jegybanknál a pénzét.
Egyikük már kedden is dönthet arról, hogy fenn kell-e tartani az igen magas, 13 százalékos alapkamatot.
Az MNB szerint ez lenne a hazai ügyfelek védelmének kulcsa.
Ha Matolcsy György volt Orbán Viktor jobb keze, most Nagy Márton legalábbis a bal. Kérdés, tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal, bár azt észre kellett vennie, ahogy odacsap. Békülékeny kézfogásra momentán nincs remény.
Gond volt többek között a belső szabályzatokkal, az informatikai biztonsággal, a csalásmegelőzéssel, a kárbejelentések rögzítésével és az ügyféltájékoztatással is.
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.
Kikerült a jegybanki információs körből a belügyminiszter irányítása alatt álló TEK.
Az euró árfolyama 390,58 forint volt kedden délután, a magyar deviza tavaly június elején volt utoljára ilyen erős.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai hitelintézetekkel egyeztetve hozta létre a jogszabályt, nem minden banknak kell új automatákat telepítenie, és a Revolut is kimaradt a szabályozásból – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
