Rég nem látott izgalommal várják a jegybankokban és a tőzsdéken világszerte a Federal Reserve szerdai kamatdöntését. Azt biztosra veszik, hogy négy év után először csökken a dollár kamata, de hogy mennyivel, és hogy milyen további lépéseket helyeznek kilátásba, az bizonytalan – márpedig ez az igazán fontos.
Somlai Bálint cégcsoportja a NER egyik csodájának számít, amely nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető. A cégek ezúttal brüsszeli forrásból is gyarapodhatnak.
Legalább kétszáz ember vagyonával tőzsdézett jogosulatlanul az illető. A megbízási szerződések szerint 100 százalékos tőkegaranciát vállalt a kezébe adott pénzeszközökre, sikerdíj ellenében tevékenykedett.
Az intézmény saját tőkéje is negatívba fordult, a kormánynak még sincs aggódnivalója.
Falvakban nem lesz kötelező ilyet működtetni.
Emiatt pedig mindkét pénzintézet kapott 10 millió forint bírságot.
Nyolcévnyi tulajdonlás alatt nem vált valóra a jegybank álma, hogy naggyá teszi a tőzsdét; a BÉT koncentrált, marginális és kockázatos maradt. A fantáziadús kis cégeknek viszont kaput nyitottak.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta: 10 eurós csökkenést terveznek a rendszerhasználati díjaknál az ipari energiafelhasználók esetében.
Problémás volt a társaság ügyféltájékoztatása, hiányosak voltak egyes nyilvántartásai és nem igazolták megfelelő mennyiségű versengő hiteltermék elemzését.
A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt. 2024 egészében pozitív marad a reálkamat, de jelentős forinterősödés nem várható a CIB szakértői szerint.
Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Nem vagyunk elég euróérettek a jegybankelnök szerint.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan ismét rekordmélységekben lesz a magyar fizetőeszköz.
A féktelen osztogatás után nem képes konszolidálni az államháztartást, és erre uniós támogatások híján nincs is esély.
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Szakmai hozzá nem értés, gyenge szövegértési képesség – csak úgy sorjáznak a kemény szavak.
Az iparkamara elnöke azt mondja, az inflációs probléma megoldásához új megoldásokra és új vezetőségre van szükség a Magyar Nemzeti Bank élén.
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. A Pénzügyminisztérium inkább módosítana a jegybanktörvényen, csak ne kelljen fizetni.
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
