A forint nem reagált érdemben arra a hírre, hogy a kormány nem teljesítette az Európai Központi Bank ajánlásait a jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Elemzők szerint az ügy még nincs lezárva, jöhetnek újabb módosítások, ha pedig a piaci nyomás tovább nő, a kormány engedni fog. Még akkor is, ha úgy tűnhet, a kormány csak játszik.
A kedd este beterjesztett jegybanktörvény-módosító mellett Matolcsy György a kormány nevében átírná a januárban hatályba lépett, tavaly húsvétkor elfogadott új alkotmány is. Erre azért van szükség, mert az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe foglalták bele tavaly decemberben azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az összevonását. Most ezt a passzust törölnék, de az alaptörvény kapna egy újabb cikkelyt, amely tovább korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit is.
Az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével szakmai informális egyeztetést tartottak hétfőn Frankfurtban az MNB-törvényről.
Ötoldalú szakmai informális egyeztetésen vitatják meg jövő héten a magyar jegybanki törvénnyel kapcsolatos kifogásokat – közölte pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az Európai Központi Bank csütörtökön hozta nyilvánosságra véleményét a jogszabály tervezett módosításaival kapcsolatban. Eszerint az EKB-nak továbbra is súlyos aggályai vannak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségével kapcsolatban.
Folytatódhat a háború a kormány és az Európai Központi Bank között: az európai intézmény szerint ugyanis az új jegybanktörvény még a kormány tervezett módosításaival is súlyosan sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Az EKB véleményéből ítélve a kormány olyan módosító javaslatot küldött Frankfurtba, amelyben végrehajtott néhány változtatást, de továbbra is érintetlenül hagyta a lényeges részeket.
Változatlanul ellenzi az MNB az MT létszámának növelését és további alelnök kinevezését.
Újabb kifogásokat támaszthat a jegybanktörvénnyel kapcsolatban az Európai Központi Bank (EKB) - írja a Népszabadság. A lap szerint az EKB ha nem is veszi le a napirendről az MNB-elnök fizetésének kérdését, de az valamelyest háttérbe szorulhat.
A Magyar Nemzeti Bank tanulmányozza a jegybanktörvény módosítására vonatkozó kormányjavaslatot - közölték csütörtökön. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán jelentette be, hogy a kormány több ponton módosítaná az MNB-ről szóló törvényt, amely miatt az Európai Bizottság január 17-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
A kormány a szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta azokat a szükséges törvénymódosító intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság (EB) jegybankkal kapcsolatos felvetései indokolnak - mondta a kormányszóvivő az EB szerdai, kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos döntéséről szólva.
További vitákra számít a miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottsággal a jegybankelnöki eskü, az MNB elnökének fizetése és a bírák nyugdíjazása kapcsán. Navracsics Tibor közigazgatási- és igazságügyi miniszter a Klubrádió Szabad Sáv című műsorában azt mondta, ha a vita elhúzódik, bíróság vethet véget a nézeteltéréseknek.
Még a héten elküldi a kormány javaslatait Brüsszelnek a kifogásolt törvények módosításáról, és bár a tárgyalások jó esetben már jövő hónap elején elindulhatnak, a szerződés megkötéséig vezető út igencsak rögös lehet – írja a Világgazdaság. A kormány hajlandó megegyezni az MNB-s fizetéseket és a Monetáris Tanács tagjainak eskütételét érintő rendelkezésekről is, bár az előbbiben nem terveznek kompromisszumot.
Tárgyalja a kormány az Európai Bizottság által vitatott jogszabályok ügyében a testületnek szóló válaszlevél tartalmát - közölte a kormányszóvivői iroda pénteken az MTI érdeklődésére.
A Morgan Stanley elemzői szerint ugyanolyan fontos a bírált jegybanktörvény módosítása, mint az, hogy egyetértés alakuljon ki Magyarország és az Európai Unió között az igazságügyi reformról a tárgyalások megkezdéséhez - írja a Világgazdasag. A szakértők aránylag könnyű megállapodást várnak az MNB-törvénnyel kapcsolatban.
Egyedülállóan súlyos a magyar jegybank függetlenségével kapcsolatban indított Európai Uniós kötelezettségszegési eljárás - állapította meg a Policy Solutions legújabb elemzésében.
Bármikor megkezdődhetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutalap (IMF) és az Európai Unió (EU), valamint Magyarország kormánya között a keddi fejlemények tükrében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Hír TV-nek adott interjújában. A kormányfő hozzátette: nem maradt olyan kérdés, amelyben a magyar kormány és az Európai Bizottság ne értené egymás álláspontját. Hangsúlyozta: egyetlen vitatott pontot sem tekint tabunak, de találkozójukon azt kérte José Manuel Barrosótól, hogy az Európai Unió valamennyi kifogását érvekkel támassza alá.
Kevés esély látszik arra, hogy felfüggesztik Magyarország szavazati jogát az EU-ban, de nem szabad félvállról venni a problémát - figyelmeztet a Financial Times.
Aggodalmát fejezte ki a január elsején életbe lépett új magyar alkotmánnyal kapcsolatban az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete a testület tanácsa előtt felszólalva.
Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes EB-alelnök és Fellegi Tamás magyar tárca nélküli miniszter pénteki találkozóján tisztázhatják egyebek közt azt, hogy miképpen kell foglalkozni az igényelt magyar pénzügyi támogatásról való hivatalos tárgyalások előtt a magyar jegybanktörvény kérdésével - mondta csütörtökön Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn szóvivője.
Több ponton kifogásolta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt az Európai Bizottság, amelynek megállapítása szerint a jogszabály sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egyes pontjait.
Fellegi Tamás január 16–17-én Németországban folytatta a magyar hitelfelvételről szóló hivatalos tárgyalásokat előkészítő informális egyeztető körútját - tette közzé a miniszter sajtóirodája. A közlemény szerint Fellegi Simor András MNB-elnök társaságában a jegybanktörvényről is beszélt az Európai Központi Bank (EKB) elnökével, aki többször is kritizálta a magyar jogszabályt.
