A kedd este beterjesztett jegybanktörvény-módosító mellett Matolcsy György a kormány nevében átírná a januárban hatályba lépett, tavaly húsvétkor elfogadott új alkotmány is. Erre azért van szükség, mert az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe foglalták bele tavaly decemberben azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az összevonását. Most ezt a passzust törölnék, de az alaptörvény kapna egy újabb cikkelyt, amely tovább korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit is.
Alig négy hónapja lépett hatályba az új alkotmány, melyet Orbán Viktor a legfőbb megőrzendő értéknek nevezett hétfőn, amikor Áder Jánost a Fidesz nevében köztársasági elnöknek jelölte, máris változtatna rajta a kormány. A nemzetgazdasági miniszter által kedd este benyújtott módosító indítványában máris három új cikkel egészítené ki az alaptörvényt a kabinet.
Matolcsy György április 17-én két törvénymódosító javaslatot nyújtott be, melyek elsődleges célja a kormány szerint Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének megerősítése. Erre az IMF-fel folytatott hiteltárgyalások elindításához van szükség, ugyanis az Európai Bizottság januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen – többek között – a jegybanktörvény miatt, másrészt az Európai Központi Bank (EKB) április 12-én újból bírálta a kabinetet a decemberben elfogadott új MNB-törvény, illetve annak későbbi módosításai miatt.
Újabb pofon az Ab-nak
A Matolcsy által benyújtott módosító indítvány sajátos megoldást javasol a vitatott törvényi rendelkezések kezelésére. Az alaptörvény ugyanis nem foglalkozik a PSZÁF és az MNB viszonyával, a két intézmény összevonásának lehetőségét a régi és az új alkotmány közti átmenetet szabályozó sarkalatos törvény 30. cikke mondja ki.
Ennek ellenére a kormány nem az átmeneti rendelkezéseket, hanem magát az alkotmányt kívánja módosítani a kedden benyújtott indítványban. Viszont nemcsak a sokat vitatott 30. cikket helyeznék hatályon kívül: az alaptörvénybe beillesztenének egy új paragrafust, amely leszögezi, hogy az átmeneti rendelkezések az alkotmány részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a jövőben nem vizsgálhatná az átmeneti rendelkezéseket, nem semmisíthetné meg ezen sarkaltos törvény azon paragrafusait, melyeket egy normakontroll az alkotmánnyal ellentétesnek találna.
Bár az átmeneti rendelkezések eddig is tartalmaztak egy ilyen kinyilatkoztatást, de az új alaptörvény nem, így az Alkotmánybíróságnak jogában állna kitörölni az átmeneti rendelkezésekből ezt a jogköreit korlátozó passzust is. Az átmeneti rendelkezéseket egyébként már érte alkotmányjogi kritika: az ombudsman március 12-én jelentette be, hogy az Ab-hoz fordul, mert aggályosnak tartja, hogy az átmeneti rendelkezések több esetben "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak. Szabó Máté ezért arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, az átmeneti rendelkezések megfelelnek-e az alaptörvényben lefektetett jogállami követelményeknek.
Ha az Országgyűlés megszavazza az alkotmány első módosítását, akkor az Ab nem vizsgálhatja többek között azt a paragrafust, amely kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető a kommunista diktatúrában. Szintén az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke – Handó Tünde – bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész – Polt Péter – is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség.
Lépésről lépésre
A parlament 2010 májusa óta többször korlátozta az Ab jogköreit. Másfél évvel ezelőtt – miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadót – kimondta, hogy az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot sértik. Ez bekerült az új alkotmányba is, amely kimondja: amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Ab nem foglalkozhat ilyen kérdésekkel.
Az alaptörvény azt is kimondja, hogy január 1-jétől az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti. Korábban bárki fordulhatott az Ab-hoz és kérhette a törvények utólagos normakontrollját. Ennek a lehetőségnek a megszüntetését még az Ab elnöke, Paczolay Péter kezdeményezte 2010 őszén, az új alkotmány előkészítésekor.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
