#jövőkutatás

Jönnek a robotok, de még jól is elsülhet az egész

A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá, az emberiség többet fog változni a következő húsz évben, mint az elmúlt háromszázban – ilyen kijelentéseket tett a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Gerd Leonhard világhírű jövőkutató, aki szerint a világ legnagyobb problémája, hogy a Facebook és a Google azt csinál az adatainkkal, amit csak akar. De azt is elmagyarázta, milyen munkákkal lehet túlélni a robotok miatti leépítéseket. Ja, és szerinte Stephen Hawkingnak sem kell hinni, amikor világvége-jóslatokat tesz.


„A játék- és a pornóipar szolgáltatta a legtöbb tartalmat”

Nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben már nem viszünk magunkkal utazásainkra ruhát, cipőt, csak néhány fájlt, és a hotel 3D-s nyomtatóján kinyomtatjuk, amire szükségünk van. Kömlődi Ferenc jövőkutató szerint a legnagyobb változást az életünkbe a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság elterjedése hozhatja. Szó esik fociról, nyomtatott ételekről és burkás nőkről is.


A jövőt is kutatná Orbán milliárdos fantomintézete

Nincsenek kutatói ösztöndíjai, nem tudni, hogy mit kutat, alig költ könyvekre és folyóiratokra a Miniszterelnökség milliárdokkal indított intézete. Tavaly a hvg.hu-nak is nehézséget okozott a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet felkutatása.


Mikor leszünk mesterségesen intelligensek?

A hetvenes évek egyik tipikus science fiction eleme, amikor a főhős minden nehézség nélkül elkommunikál a szobaméretű számítógépével. Amelyik gép igazán fejlett, annak precízen reprezentálódnak a hanghullámai egy négycolos, kétszáz pixeles monitoron is. Azóta eltelt 40 év, feltalálták a tranzisztort, a számítógépek mérete radikálisan csökkent. De még mindig nem tudunk felhőtlenül kommunikálni a laptopunkkal. Megkockáztatjuk, sohasem fogunk. Másra azonban látszanak esélyek.



“A jövő már nem az, mint ami régen volt”

Ha már úgy tűnik, elmarad a világvége, érdemes lehet kicsit a jövő felé fordulni. A jövő felé, melynek alakulását a tudomány mellett egyre inkább a technológia fejlődése határozza meg. Salim Ismailt, a jövő technológiáit kutató Singularity University alelnökét kérdeztük innovációról, a befektetés nélküli termékfejlesztésről, valamint arról, miért menthetik meg a fapados légitársaságok Európát.



Pillantás a mély jövőbe: kipusztulási esélyeink

A modern ember körülbelül 100 ezer éves. A fejlett társadalmakat 5-6 ezer éve kezdtük el építeni. A technikai civilizáció pedig mindössze pár száz éves múltra tekint vissza. De mi lesz velünk a jövőben, képesek leszünk-e életben maradni újabb 100 ezer évig?





Hogy fog kinézni a jövő embere? - fotók

1910-ben a New York Tribune megpróbálta előrevetíteni, milyen lesz a jövő amerikai embere. A Time magazin megismételte a kísérletet 1993-ban. Igazuk volt vajon? Erről tanakodnak az io9.com-on is.


A jövőbe látás titkai

Év elején mindig megnő az előrejelzések, jóslatok, prognózisok iránti érdeklődés. Vajon megélénkül-e az idén a gazdaság? Lesz-e gázáremelés? Hát négyes metró? Mikor lesz hossz, mikor lesz bessz? Lesz-e világvége – s ha nem, ki lesz a világbajnok Dél-Afrikában? Megjósolható-e a jövő, s vajon vaknak kell-e lenni hozzá?