Most sikerült megoldani egy 688 éves gyilkossági ügyet, miután előkerült egy levél
A papként szolgáló brit John Forde-ot 1337-ben, nagy nyilvánosság előtt, fényes nappal ölték meg. A felbujtó személyét azonban csak mostanra sikerült felderíteni.
#középkor
XIV. Leó pápa a felvett nevével is üzen a világnak - de miről voltak híresek az elődei?
Prevost bíboros a XIV. Leó nevet választotta, ezzel pedig egyben utalást is tett arra, hogy mely elődeinek szellemében kívánja kormányozni a katolikus egyházat. A Leó pápák története meglehetősen vegyes, volt köztük nagy egyházreformer pápa, mások a szociális érzékenységükkel tüntettek, de olyan is akadt, aki végérvényes szakadást idézett elő a keresztény közösségben. Volt, aki a hívek harcos védelmével írta be magát a pápaság történetébe, akadt, aki korát meghaladó nézeteket vallott, de olyan is, aki évszázadokkal pörgette volna vissza az idő kerekét, ha teheti, mások pedig ügyesen játszották a hatalmasok játékát egy olyan korban, amikor az egyház feje nem csak spirituális vezető, de világi hatalommal rendelkező uralkodó is volt.
Nyilvános szex, leszbikus királyné, szerelmi házasság – túlzás a Hunyadi, vagy tényleg ez ment a középkorban?
A párkapcsolat, a szerelem és a szexualitás központi szerepet játszott a középkori emberek gondolkozásában – mondja Bánki Éva író, irodalomtörténész, aki a Hunyadi-sorozat kapcsán beszélt a középkori emberek lármás, vidám, „közösségi” szexuális életéről is.
Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat
A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?
Egy középkori skandináv hőseposz szereplőjének maradványaira bukkanhattak rá norvég kutatók
A történet szerint a férfit a mai Trondheim területén található vár ostromakor ölték meg, majd dobták bele fejjel egy kútba.
Hősök vagy gonosztevők? Könyves Kálmán, akivel csúnyán elbántak a krónikák, de a tisztelői is félreértik
A középkori feljegyzésekben rosszindulatú, púpos, gonosz emberként megjelenő Kálmán királyról manapság tudni vélik, hogy valójában egy korát meghaladóan felvilágosult uralkodó volt, aki a középkori babonákkal szakítva elrendelte a boszorkányperek megszüntetését. Mindkét értékelés téves, az előbbi hátterében egy, az Árpád-házi királyok idején ritkának nem mondható hatalmi harc állt, míg az utóbbinak egy feledésbe merült mítosz helytelen értelmezése az oka.
Hősök vagy gonosztevők? Hunyadi Mátyás, a nagy, de igazságtalan uralkodó
A népmesék hatására velünk élő igazságos Mátyás király képe erős árnyalásra szorul, már csak azért is, mert Hunyadi Mátyás természetéből fakadóan nem tudott igazságos lenni. Lobbanékony természetű ember volt, aki ha kegyet akart gyakorolni, a semmiből emelt fel embereket és ültetett be a királyság kulcsfontosságú pozícióiba, de ugyanilyen gyorsan visszavett mindent attól, aki magára haragította. Ezen felül túlzottan az ígéreteiben sem lehetett bízni. Hiába fogadta meg több ízben is ünnepélyesen, hogy tartózkodni fog a rendkívüli adók kivetésétől, ezt a vállalását sosem tartotta be, továbbá amikor családtagjainak, különösképp törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak a birtokait kívánta gyarapítani, lelkiismeretfurdalás nélkül kobozta el más híveinek a földjeit.
Középkori rejtélyek és szinte biztosan királyi csontok várnak ránk a Tihanyi Bencés Apátságban
A Tihanyi Bencés Apátságban kiállításon láthatók azok a csontok, amelyekről a 2021 óta tartó kutatások kimutatták, vélhetően I. András királyéi. Mindeközben sok rejtély is kiderült a román kori altemplomról.
„Nagyon nehéz volt két évig titokban tartani” – megszólalt a 27 éves történész az aranykincsről
Páratlan, ezeréves középkori aranykincsre bukkant fémdetektor segítségével egy holland történész: a leletegyüttes négy arany fülbevalóból, két aranylevél csíkból és 39 ezüstpénzből áll – adta hírül a holland nemzeti régiségtár (Rijksmuseum van Oudheden).
Meglepő felfedezés: különleges megoldással vészelhette át a szárazságot a középkor embere
Egy kreatív víztározó-megoldással becslések szerint több mint 18 millió liter vizet is tárolhattak a középkorban Nagy-Zimbabwe környékén, ami nagy segítség lehetett a száraz időszakokban a mezőgazdaság és az emberek számára is.
Rejtélyes, kőbe vésett tenyérnyomot találtak egy várárok feltárásakor izraeli régészek
Talány fedi, hogy mégis hogyan kerülhetett egy Jeruzsálem környékén lévő várárok falára egy tenyérlenyomat – a régészek több lehetőséget is felvázoltak.
Egy középkori kézirat mögé rejtve találták meg a világ legrégebbi csillagtérképét
Az ókori Hipparkhosz csillagászati térképét évszázadok óta keresték a tudósok, de eddig nem akadtak a nyomára. Most azonban sikerült.
Összecsukható székre bukkantak egy 1400 éves bajorországi sírban
Európában eddig 29 olyan kora középkori sírt tártak fel, amelyben összecsukható székeket is elhelyeztek, ezek közül mindössze hat készült vasból.
Belenéztek 19 középkori szerzetes sírjába: nem volt jó ötlet friss emberi ürülékkel trágyázni
A középkori szerzetesek bélproblémáit a kolostorkerti trágyázás okozhatta egy friss brit régészeti tanulmány szerint. A kolostorban élő szerzetesek bélrendszerét nagyobb eséllyel fertőzték meg paraziták, mint a sokkal szűkösebb, egészségtelenebb körülmények között élő pórnépét. A szerzetesek nagyobb fertőzésveszélynek lehettek kitéve, mert saját zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, és könnyen lehet, hogy friss emberi ürüléket használtak a talaj termővé tételéhez.
Magyar királyoknak és szenteknek hódolt a középkori Itália, trónfoglalás lett a vége
A magyar származású nápolyi királyné, Magyarországi Mária jóvoltából – aki az unokájának megszerezte a magyar trónt – a XIV. században több emléket állítottak Szent Lászlónak, melyek máig épen fennmaradtak.
Az Északi című film annyira korhű akar lenni, hogy a viking szó el sem hangzik benne
Robert Eggers rendező a lehető legteljesebb történelmi hitelességgel kívánta ábrázolni a kort, amelyben a film játszódik, de elismert tudósok bevonása sem garantálja, hogy ez sikerült, mert annyira kevés tényt tudni a Skandináviából zsákmányért induló kora középkori harcosokról.
Hogyan került a gonosz a világba? – nyit a Bosch-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Ördög és pokol, szentek és gyarló emberek, tudósítás a sötét középkor végnapjairól. Szombattól várja a látogatóit a Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlat.
