Nem változtat hétfői ülésén 6,00 százalékos alapkamatán a magyar jegybank - jósolták a kamatdöntő ülés előtt a londoni felzárkózó piaci elemzők, a későbbiekről azonban jóval bizonytalanabbak a citybeli vélemények: a nagy londoni házak közgazdászai között a távlati kamatpálya várható irányáról sincs egyetértés.
A jegybanki alapkamat 6,00 százalékos szinten tartását várják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának jövő hétfőn, május 16-án soron következő ülésétől az elemzők - derül ki a Reuters hírügynökség csütörtökön bemutatott felméréséből.
A jelenlegi magyarországi inflációs folyamatok mellett nagyobb a valószínűsége az MNB-kamatemelésnek, mint a kamatcsökkentésnek - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők az áprilisi inflációs adatok szerdai ismertetése után. A KSH szerdai közlése szerint a tizenkét havi, teljes kosárra számolt infláció a múlt hónapban 4,7 százalék volt.
Váratlanul ismét kamatot emelt a lengyel központi bank: kétnapos kamatdöntő ülésén a gyorsuló inflációra válaszul 25 bázisponttal, 4,25 százalékra növelte az irányadó kamatot.
A vártnál jóval magasabb márciusi inflációs adatok után nőtt annak a kockázata, hogy a magyar jegybank (MNB) az idén - akár már ebben a negyedévben - újból kamatot emel - vélekedtek az inflációs számok keddi ismertetése után londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint különösen rossz hír, hogy ezúttal a feldolgozott élelmiszerek okozták a fő meglepetést. A KSH adatai szerint a múlt hónapban 4,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest. Az MTI előzetes felmérésébe bevont tíz nagy londoni befektetési és elemző ház előrejelzéseinek átlaga 4,2 százalék volt.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 1,25 százalékra emelte az euróövezeti irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa.
A Jobbik szerint eddig 15 milliárd forintba került a költségvetés számára a Simor András vezette monetáris tanács 2010 év végi alapkamat-emelése - jelentette ki Lenhardt Balázs hétfői sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki párt továbbra is követeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "látszat-függetlenségét" szüntesse meg a kormány és a jegybank Magyarország érdekeitől függjön.
Itt az ideje a mélyreható változásoknak az unió gazdasági kereteiben, valóban azon a ponton vagyunk, amikor elérkezett a döntések ideje - jelentette ki az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pénteken Frankfurtban az Európai Parlamentben tartott beszédében.
A megkérdezett 27 elemző közül 26 vélte úgy, hogy nem változik az alapkamat. A konszenzus alapján az várható, hogy az alapkamat 2011 végén is 6,00 százalékon áll majd. Az átlagos infláció az idén 3,9 százalék lesz, az év végére 3,7 százalékra, jövőre pedig éves átlagban 3,4 százalékra csökken a felmérés szerint.
Londoni elemzők szerint az MNB leáll a kamatemeléssel, de arról megoszlanak a vélemények, hogy a Monetáris Tanács összetételének megváltoztatásával valóban nő-e a kamatcsökkentés esélye.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: kellemes meglepetés volt a GDP negyedik negyedéves növekedési üteme az ipari termelés decemberi, egyszeri visszaesése ellenére; az infláció januári csökkenése miatt valószínűleg elmarad a kamatemelés februárban.
Hét monetáris tanács tag közül négy szavazott az alapkamat 25 bázispontos emelésére, ketten az 5,75 százalékos kamat tartása, egy pedig 25 bázispontos csökkentése mellett voksolt a testület legutóbbi, január 24-i kamatdöntő ülésén - derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet az MNB honlapján közölt.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke úgy fogalmazott: a jegybanki alapkamat emelésénél a monetáris tanács abból indult ki, hogy egy viszonylag lassú, moderált emeléssorozattal hasson az inflációs folyamatokra, és tompítsa az inflációs várakozásokat.
Ahogy az eddigi kamatemelések után, most is kritizálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a monteráis tanácsot.
A Magyar Televízió reggeli műsorában nyilatkozó közgazdász szerint bizonytalan környezetben, növekvő inflációs várakozások és olajárak mellett nem lehet az árstabilitást másképp biztosítani, mint ahogyan a jegybank tette hétfői kamatemelésével. Csaba László szerint amit eddig a kormány új csomagjából kiszivárogtattak, az inkább költségvetési kiigazításnak, semmint gazdaságélénkítésnek tűnik.
Ha a magyar kormány februárban hiteles strukturális reformcsomagot terjeszt elő, szünetelhet, vagy akár le is állhat a jegybank kamatemelési ciklusa - jósolták londoni felzárkózó piaci szakértők az MNB hétfői - a citybeli elemzői körben általánosan várt - újabb negyed százalékpontos kamatemelése után.
A megszólaltatott elemzők többsége negyed százalékpontos emelésre számít a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának hétfői kamatdöntő ülése előtt.
Többségi, de nem egyöntetű előrejelzéssé vált a hétvégére a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank (MNB) hétfőn újabb negyed százalékponttal megemeli alapkamatát.
Megemelték idei kamatvárakozásukat a Reuters által kérdezett elemzők, többségük 25 bázispontos kamatemelést vár hétfőn és arra számít, hogy az így 6 százalékra emelkedő alapkamat nem változik az év végéig - derül ki a Reuters által készített felmérésből.
Általánossá vált az a várakozás a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa jövő hétfőn esedékes idei első kamatdöntő ülésén ismét végrehajthat egy negyed százalékpontos kamatemelést.
