Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Több elemző szerint az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható változások is a szigorítási folyamat leállása mellett szólnak, bár ebben nem mutatkozik teljes egyetértés a londoni szakértők között.
A hétfői kamatemelés és Simor András bankelnök sajtótájékoztatója után adott kommentárjukban a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői úgy fogalmaztak, hogy az MNB "nem robotpilóta üzemmódban" működik, vagyis nem fog minden monetáris tanácsi ülésén kamatot emelni. A ház szakértői szerint lehetséges, hogy a magyar jegybank a következő kamatdöntő értekezleten már változatlanul hagyja alapkamatát, különösen abban az esetben, ha a kormány "piacbarát" költségvetési konszolidációs csomagot jelent be február közepén.
A Morgan Stanley londoni elemzői felhívták ugyanakkor a figyelmet az inflációs kockázatra, mondván: hacsak nem lesz "drámai változás" a kívülről érkező inflációs nyomásban, "nagyon nehéz elképzelni", hogy a következő - márciusban esedékes - jegybanki inflációs jelentés "biztatóbb lenne" az eddigieknél. A cég szerint ezért a márciusi monetáris tanácsi ülésen ismét napirendre kerülhet egy újabb kamatemelés.
A Morgan Stanley szakértői hétfői kommentárjukban "túlságosan leegyszerűsítőnek" minősítették azokat a véleményeket, amelyek szerint a monetáris tanács tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható márciusi változás után nem lesz több MNB-kamatemelés, mivel valószínűleg "galambok" - vagyis enyhítéspárti új tagok - csatlakoznak a tanácshoz.
A cég elemzői szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. Ezért a Morgan Stanley nem lát okot arra, hogy módosítsa az idén még 0,75 százalékpontnyi, további magyarországi kamatemelést - és így 6,75 százalékos év végi kamatszintet - valószínűsítő előrejelzését - közölték a ház szakértői. Ezzel a véleménnyel azonban más londoni elemzők nem értenek egyet.
Az RBC Capital Markets nevű globális befektetési társaság londoni részlegének vezető felzárkózó piaci elemzője, Nigel Rendell a hétfői MNB-kamatemelés után adott kommentárjában úgy vélekedett, hogy a magyar jegybank alapkamata várhatóan a most elért 6 százalékon tetőzik. Rendell véleménye szerint a jövő hónapban lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai - akiket várhatóan a parlament nevez ki - valószínűsíthetően "nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett".
A szakértő szerint jóllehet Simor András MNB-elnök hétfőn megjegyezte, hogy a monetáris tanácsban várható változás nem volt tényező a mostani kamatemelésében, "a piac ezt nyilván kétkedéssel fogadja". Az RBC Capital Markets vezető londoni felzárkózó piaci elemzője szerint - függően az új monetáris tanácsi tagok nézeteitől - akár egy idei kamatcsökkentés lehetőségét sem lehet kizárni.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Neil Shearing, a Capital Economics nevű londoni pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport vezető európai felzárkózó piaci közgazdásza. Shearing a hétfői kamatemelés után adott kommentárjában úgy vélekedett, hogy tekintettel a továbbra is alacsony maginflációra, valamint a várhatóan enyhébb alapállásúvá váló monetáris tanácsra, a legutóbbi kamatemeléseket az idei második félévben az MNB visszafordíthatja.
A Capital Economics vezető elemzője - elismerve, hogy nem ez a piaci konszenzus - mindezek alapján azt jósolta, hogy az idei év végi MNB kamatszint alacsonyabb lesz a jelenleginél. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot a hétfői kamatemelés utáni kommentárjukban, hogy valószínűleg ez volt az utolsó szigorítás ebben a "miniciklusban", főleg abban az esetben, ha a kormány "ésszerű" szerkezeti reformprogramot terjeszt elő februárban, és a januári inflációs adatok nem keltenek negatív meglepetést.
A JP Morgan szakértői szerint egy ilyen reformcsomag bejelentése meggyőzheti a piacot arról, hogy a magyar államháztartási deficit csökkentési folyamata 2012 után is fenntartható lesz, és ez a forinteszközöket terhelő kockázati prémiumok mérséklődését eredményezheti.
A cég londoni elemzői szerint mindemellett - a célt makacsul meghaladó, teljes kosárra számolt infláció ellenére - a maginfláció és a bérkiáramlás is változatlanul viszonylag nyomott. Mindezek alapján az MNB úgy érezheti, hogy az eddig végrehajtott kamatemelések ez idő szerint elégségesek hitelessége megőrzéséhez - vélekedtek hétfői kommentárjukban a JP Morgan citybeli szakértői.
