#kapcsolat

Nem biztos, hogy ugyanazt nevezzük szerelemnek minden kapcsolatunkban

Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.



Tényleg inkább a nők szakítanak, vagy csak ők mondják ki előbb, ami nyilvánvaló?

A statisztikák szerint a válásokat valóban gyakrabban kezdeményezik nők, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebben szakítanának, vagy egyik napról a másikra döntenének. Sok kapcsolatban épp az a fél fárad bele előbb, aki hosszú ideje próbál beszélni a problémákról, javítani a kapcsolaton, és visszajelzést kérni a másiktól. Balog Andrea pszichológus szerint ezért tűnhet a szakítás az egyik félnek váratlan robbanásnak, miközben a másiknak már régóta tartó folyamat vége.


Almási Kitti: Válás után az apai és a férfiszerep könnyen összeütközhet

Egy elvált apa új kapcsolata ritkán indul tiszta lappal: ott vannak a gyerekek, a korábbi családhoz fűződő kötelékek, a bűntudat, az időbeosztás és az új partner saját vágyai is. Ha a férfi minden helyzetben apaként dönt, a párkapcsolata sérülhet; ha viszont a gyereket szorítja háttérbe, súlyos hiányérzet maradhat benne. Almási Kitti klinikai szakpszichológus arról ír, hogyan ütközhetnek válás után az apai és a férfiszerepek, és miért nem az elfojtás, hanem az őszinteség adhat esélyt az új egyensúlyra.


A társfüggőség sokszor nem a párkapcsolatban kezdődik, hanem a családi múltban

A társfüggőség sokszor nem ott kezdődik, ahol először látványossá válik: nem az első rossz párkapcsolatban, nem a szakítástól való rettegésben, és nem abban a mondatban, hogy „én csak segíteni akarok”. A háttérben gyakran családi minták, elhallgatott traumák, szorongások és generációkon át ismétlődő kapcsolati forgatókönyvek állnak. Kapitány-Fövény Máté pszichológus írása azt mutatja meg, hogyan válhat az elhagyástól való félelem, az önfeladás és a kontroll nemzedékről nemzedékre öröklődő működésmóddá – és hogyan lehet mégis átírni ezt a történetet.


Nem a meccs a baj: mit hoz felszínre a foci-vb egy párkapcsolatban?

Hat hét futballőrület, éjszakába nyúló meccsek, eltűnő férjek és egyre hosszabb teendőlisták – sok családban így telik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Miközben a szurkolók számára a foci-vb az év legnagyobb sporteseménye, a párkapcsolatokban könnyen feszültséget okozhat a megváltozott napirend és a megnövekedő láthatatlan munka. De valóban a futball a probléma, vagy inkább az, amit felszínre hoz? Hogyan lehet ezt az időszakot úgy megélni, hogy ne a konfliktusokról, hanem a kölcsönös megértésről szóljon. Mit tehetünk azért, hogy a döntő sípszaváig ne egymás idegeit, hanem inkább a kapcsolatunk rugalmasságát tegyük próbára?






Sokat tanulhatnak a poliamor közösségtől azok, akik megmentenék a házasságukat

Lehet egyszerre több emberbe szerelmesnek lenni? Létezik etikus non-monogámia? Hogyan segíthet egy több évtizede tartó házasságon a nyitás? Dittera B. Andrea kultúrakutató, több poliamor Facebook-csoport adminisztrátora, tanácsadó és Rekvényi Katalin pszichológus beszélt a magyar közösség alakulásáról, tévhitekről, társadalmi elfogadottságról és kirekesztésről.



Ha szerelmes akar lenni bárkibe, tegye ezt!

A technika egy pszichológus házaspár, Arthur és Elaine Aron kutatási programjából származik, akik a szoros párkapcsolatok vizsgálata során fedezték azt fel. Részlet Robert B. Cialdini szociálpszichológus Hatás című könyvéből.