Ferenc pápa korábban épp azzal keltett feltűnést, hogy az egyházban megszokottnál jóval megengedőbben kommunikált a melegségről. Most a szöges ellentétéről számolt be az olasz sajtó.
A gyónás, bár két ember között történik, valójában az ember legbelső önmaga és az ember Alkotója között folyik, ezért igényel különös védettséget – írja teológus szerzőnk, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a Vigilia folyóirat főszerkesztője.
Az egyházi személyek felelősség alól felmentésének tűnhet Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslata, mely szerint egy papnak nem kötelessége jelenteni, ha gyónás közben jut olyan információhoz, hogy egy gyermek veszélyben volt, van. A Fidesz most azt mondja, ezt a részt nem fogja megszavazni. Ezzel azonban nem fog változni semmi, mert a jelenlegi törvény szerint is kívül esik a jelzőrendszeren a gyóntató pap. Közben egyébként a Dunai-javaslat többi része valóban szigorítás. Galicza Dorina írása.
A Fidesz-frakció egyetért a vitatott, könnyítést jelentő módosítóval, mert szerintük még ezzel együtt is szigorúbb lesz a rendszer. Valóban, hiszen eredetileg nem is tervezték, hogy egyházi intézményekre is vonatkozzon bármilyen szabály.
A kormánypárti Dunai Mónika által javasolt „mentesítés” csak a katolikus egyházra vonatkozik, mivel máshol nincs is gyónás. Így, ha egy katolikus pap nem jelenti a gyerek elleni szexuális abúzust, amiről a gyóntatófülkében hallott, nem is kaphat 2 év börtönt.
Nem világos, hogy miért pont a XIV. kerületi Jókai Mór általánost nézték ki maguknak, de Zuglóban korábban több egyházi átvétel is meghiúsult. A szülőket váratlanul érte a hír, de az eljárást minden esetben meg kell indítani, melynek része a szavazás is. Az iskolával nemrég Borbély Ádám, a kerület fideszes polgármesterjelöltje kampányolt.
A reformátusoknak összesen 57 ingatlant adott át az állam 2010 májusa óta, közülük 49-et azután, hogy a volt emberierőforrás-minisztert megválasztották.
Egy elnyomó rendszert a félrenézés tart életben. Csakhogy ez a félrenézés nemcsak a rendszer áldozatainak az életét nyomorítja meg, hanem kikezdi a félrenézők lelkét, önazonosságát is. Claire Keegan ennek a törvényszerűségnek a szövetébe fűzi bele Írország múltjának az egyik legmegdöbbentőbb és legszégyenletesebb fejezetét, a Magdolna (Magdalen) mosodák évtizedeken át tartó visszaéléseit, és az egyik ilyen hírhedt intézmény mellett élő közösség, azon belül is az egyik család, illetve a jó és tisztességes élet titkát kutató apa ettől elválaszthatatlan történetét.
Az atya sajnálatosnak tartja, hogy a pesti piaristáknál egy fizikatanár a 444 egyik filmjét vetítette le, de arról is beszélt, hogy mennyire vallásosak a kormánytagok.
Egyenesen a katolikus egyház hagyományát is felülírná Ferenc pápa az általa indított szinódusi folyamat során azzal, hogy erősítené a világiak szerepét, s a nők felvehetnék az egyházi rend harmadik fokozatát. A pápa szerint „egy olyan egyház, amely csupa fegyelem... az Gestapo, nem egyház!”. Elképzelései akár kenyértöréshez is vezethetnek.
II. János Pál pápa a világ egyik legsátánibb show-jának nevezte Madonna korabeli turnéját, a nagy felháborodás pedig egyszerre mozgatta meg a szupersztár rajongóit és a vallásos híveket is, akik a hitbuzgóságuk kiteljesedésének a lehetőségét látták meg abban, hogy nyilvánosan demonstrálhatják a szembeszegülésüket Madonnával. Madonna most megjelent életrajzából kirajzolódik, hogy az énekesnő és az egyház egyszerűen képtelen ignorálni a másikat.