Hosszú hónapok óta lebegtette, a kegyelemtörvény kirobbanása óta pedig hétről hétre ígérgette a kormány, hogy tovább szigorítanak a gyermekvédelmi törvényen. Bár a módosító javaslat esetében sokan arra számítottak, hogy az majd a homofób jogi elemeken szigorít, végül a Fidesz képviselői egy rendre és szigorra építő csomaggal álltak elő.
Ehhez nyújtott be egy kiegészítést kedden a fideszes Dunai Mónika, amelyből elsőre csak az volt egyértelmű, hogy az egyházak és papok jelentési kötelezettségén változtatna.
Mit mondanak ki a törvények?
A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény rögzíti, hogy a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátók kötelesek a gyámhatóság felé jelezni azt, ha egy gyerek veszélyeztetettségét érzékelik, emellett hatósági eljárást kötelesek kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok miatt. Azt, hogy melyik munkakörök és intézmények esnek a szabályozás hatálya alá, a törvény egy 18 pontos listában rögzíti, ide tartoznak többek között az egészségügyi dolgozók, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a menekültszállók, valamint “az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek” is.

A jelenlegi törvény kimondja azt is, hogy ha a meghatározott személyek nem tesznek eleget a jelzési vagy együttműködési kötelezettségnek, akkor a gyámhatóság javaslatot tehet fegyelmi felelősségre vonásra, gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén pedig büntetőeljárást kezdeményez. Itt azonban kivételt képeznek az egyházi jogi személyek és a velük egy pontban szereplő egyesületek és alapítványok, továbbá a kormányhivatalok, önkormányzati jegyzők, a büntetés-végrehajtási intézetek és pártfogó felügyelők, valamint az állam fenntartói feladatainak ellátására a kormány rendeletében kijelölt szerv.
Ezzel szemben a Kocsis Máté és társai által április végén benyújtott, egyelőre nem megszavazott javaslat szerint büntetőjogi felelősségre vonhatók a jelzőrendszer szereplői, ha legkésőbb három munkanapon belül nem jelzik vagy tesznek feljelentést a “kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény” ügyében. Ezeket a körülményeket miniszteri rendelet határozza majd meg pontosan, de ide tartoznak a gyermekek szexuális vagy fizikai bántalmazására, elhanyagolására utaló jelek és a gyerekek által megkísérelt öngyilkosságok (abban az esetben, ha még nem részesülnek ehhez kapcsolódó egészségügyi, pszichés ellátásban).
Kocsisék javaslata emellett kiterjeszti azoknak a körét, akikre vonatkozik a bejelentési kötelezettség, így az annak elmulasztása esetén járó büntetőjogi következmények is, egy kivételt azonban hagy. Bár a 18 pontból álló listában felsoroltak közül 17-re vonatkozna a büntethetőség, vagyis valóban szigorítana a hatályos törvényen,
az egyesületeket, alapítványokat és az egyházi jogi személyeket a kormánypárti javaslat mégis következetesen kihagyta a körből.
Ezen szigorít Dunai Mónika kormánypárti képviselő Kocsis javaslatához benyújtott módosítója. A politikus által benyújtott dokumentum ugyanis a fegyelmi felelősségre vonást és a büntethetőséget is kiterjeszti az egyházi személyekre – egy, nagy port kavaró kivétellel.
Ahogyan arról kedden reggel a hvg.hu is beszámolt, Dunai javaslata szerint “nem terheli jelzési kötelezettség az egyházi jogi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagját az olyan információval kapcsolatban, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”.
Erre hívta fel a figyelmet a Fidesz-frakció is kedden az atv.hu-nak küldött válaszában. Elmondták, hogy támogatják Dunai javaslatát ezt azzal indokolták, hogy az új szabályozási környezet a kivétellel együtt is szigorúbb, mint tervezték, mivel az eredeti javaslat nem vonatkozott az egyházi intézményekre. A kérdés tehát inkább az, hogy miért maradtak ki az eredeti javaslatból épp az egyházak, ha például a büntetés-végrehajtási szervekre és a kormányhivatalokra kiterjesztették a szabályozást.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz politikusa a parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén azzal érvelt a 444 tudósítása szerint, hogy a papok nem közfeladatot látnak el a gyóntatás során, így ilyenkor nem is tagjai a gyerekvédelmi jelzőrendszernek, vagyis nem vonatkozhat rájuk a jelzési kötelezettség. Amikor viszont egy egyházi iskolában tanít, akkor már a jelzőrendszer része, így a tudomására jutott információt köteles jelenteni. Hozzátette, hogy szerinte a gyerekorvosok jelzési kötelezettsége azért más, mert a rendelésen közfeladatot látnak el.
“Dunai Mónika képviselőtársunk javaslata szigorít, a fegyelmi felelősségre vonást és a büntetőjogi következményeket is kiterjeszti a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjára, ha azok elmulasztják jelzési kötelezettségüket egy gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén” – nyomatékosított szerdán reggel közleményben a frakció. Hozzátették, hogy kivételek ez alól nem lehetnek sem egyházi, sem alapítványi, sem egyéb fenntartású intézményekben. “Ezt támogatjuk. A gyónási titokra vonatkozó részt azonban nem, mert annak jelenlegi szabályozása elegendő, módosítása szükségtelen” – áll a levélben.
Vagyis a Fidesz azt kommunikálja, hogy a szigorítást támogatják, leszámítva a gyónási titok megerősítését, az ugyanis szerintük nem közfeladat, a gyóntató pap nem a jelzőrendszer része, ezért a törvény értelmében eleve nem vonatkozik erre az esetre a jelentési kötelezettség. Dunai Mónika indoklásában egyébként ugyanez szerepelt, ő mégis rögzítené a kivételt a törvényben is.
A gyónási titok sérthetetlen
Az ügyben megkerestük a Magyar Katolikus Egyházat is, akik kiemelték, hogy az állam az egyházak jogairól szóló törvény alapján köteles tiszteletben tartani a vallási közösségek belső szabályait, így a gyónási titkot is, annak védelme ugyanis “a katolikus vallás egyik legszigorúbb előírása, a titoktartási fegyelem a bűnbánat szentségét védi”.
“Számunkra a gyermek- és ifjúságvédelem témája kiemelten fontos, a Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatták és folytatják le belső vizsgálatukat. Az intézményeinkben ellátottak tájékoztatása, az esetleges visszaélések bejelentése a vonatkozó, hatályos állami és egyházi jogszabályokkal összhangban történik. Az elmúlt évtizedben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az egyes egyházmegyék szigorú eljárásrendet és ehhez következetesen igazodó intézkedéseket vezettek be” – írták levelükben.

Ferenc pápa 2019-ben tett egy fontos lépést a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélések felderítésének elősegítésére. Az egyházfő törölte a kánonjogból a legmagasabb szintű, pápai titkosítást, amely a gyerekekkel szemben papok által elkövetett szexuális visszaélések, erőszak és pornográfia vatikáni és egyházmegyei jogi dokumentációjára vonatkozott, ezzel megkönnyítve az együttműködést a polgári hatóságokkal.
Ez azonban nem vonatkozott a gyónási titokra, ahogyan arra a Vatikán is felhívta annak idején a figyelmet. Ebben nem is várható változás, hiszen a hatályos kánonjog vonatkozó előírása szerint “a gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia”.
Amit a pap nem szentségi gyónásból tud meg, arra természetesen nem vonatkozik a titoktartás, ezt az egyház és a törvényjavaslat is leszögezi. Hogy utóbbira mi szükség volt, az azonban nem egyértelmű.
Gesztus az egyháznak
A Büntető törvénykönyv bizonyos esetekben mindenki számára kötelezővé teszi a bűncselekménynek már az előkészítésének a jelentését, ha valaki arról hitelt érdemlő tudomást szerez előzetesen, a jelentés elmulasztását pedig szabadságvesztéssel sújtja. Ezek közé a bűncselekmények közé tartozik az emberrablás, a terrorcselekmények, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, az állam elleni bűncselekmény, valamint hivatalos személyek esetén a korrupció is.
Ebbe a sorba illeszkedik a gyermekvédelmi törvény Kocsis Máté által benyújtott módosítása, amely a Btk. “A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények” című fejezetében rögzíti, hogy “aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi”, az két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ezeket a jelentési kötelezettségeket nem írhatja felül a titoktartási kötelezettség, amelyet a szakmai etikai kódexek rögzítenek az orvosok és a pszichológusok esetében is. Azok ugyanis kimondják azt is, hogy amit a törvények, jogszabályok tiltanak, azt a kódexek sem engedhetik meg, amit pedig kötelező érvénnyel előírnak, az alól nem adhatnak felmentést a szakmai szabályok.
Ha a jog és az etika nincs összhangban, az orvos feladata a jogszabályok betartása.
– áll a Magyar Orvosi Kamara honlapján is megtalálható Etikai Kódexben, amelyik a Pszichoterapeuták Etikai Kódexéhez hasonlóan megjegyzi, hogy ha az ellentmondások nem feloldhatók, úgy a törvényes előírásokhoz vagy szervezeti szabályozásokhoz kell igazodniuk a szakembereknek.
Mind a két szakma esetében vannak aránylag jól körülhatárolható esetek, ahol egyértelmű, hogy a jelentési kötelezettség felülírja a titoktartást. Az orvosok például a rendelkezésre jogosult (vagyis a páciens vagy annak törvényes képviselője) beleegyezése nélkül is továbbadhatja az adatokat, egészségügyi információkat abban az esetben, ha “feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, illetve ha a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást”. Emellett akad még néhány példa, amikor háttérbe szorul a titoktartás, ide tartoznak a bűnügyi eljárásokhoz szükséges adatok vagy a katonai szolgálatra való alkalmasság igazolása is.
Az érintett kliens pszichológiai adatait a kliens hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt törvény elrendeli, illetve mások védelme szükségessé teszi.
– szólnak a pszichológus szakma alapelvei, amelyek rögzítik azt is, hogy a kliens gondozását végző személlyel a kliens hozzájárulása nélkül is közölni lehet azokat a pszichológiai adatokat, amelyek ismeretének hiánya a kliens pszichés állapotát hátrányosan befolyásolja. Vagyis egy pszichológus megoszthat a szülővel bizonyos titkokat, ha abból a gyermeknek nem származik kára, de ha úgy ítéli meg, hogy a gyerek érdekét súlyosan sértheti a bizalmas információ kiadása, akkor köteles megőrizni azt.
A fenti két példánál is szigorúbb titoktartás kötelezi az ügyvédeket. “Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad” – áll az ügyvédekről szóló törvényben.

Ehhez a bekezdéshez hasonlít leginkább az egyházi személyekről szóló mondat is, ráadásul itt a szakmai irányelvekkel (amelyek kimondják, hogy a törvény előrébb valóbb azoknál) szemben a kánonjog áll a másik oldalon. Vagyis az egyházi és a polgári törvényeket kellett volna összehangolni. Így továbbra is előfordulhat olyan eset, hogy egy pap az elkövetőtől, sőt, egyenesen az áldozattól szerez tudomást egy pedofil bűncselekményről a gyónás során, és nincs jelentési kötelezettsége.