A magyar származású op-art-legenda életműve és öröksége körül zajlik a huzavona egymással harcoló családtagokkal, ügyvédekkel, FBI-jal, írja a francia lap. Utóbb a megvádolt Vasarely-rokon is reagált az állításokra.
A 94 éves japán művészikon, Kuszama Jajoi végtelenbe vesző vibráló alkotásaival ma is kápráztatóan eleven, ezt illusztrálja a Visionary Colors című jelenleg is látható időszaki kiállítása Tokióban. Helyszíni beszámoló.
Műfordító szerzőnk, Kutasy Mercédesz a magyar képzőművészet egyik csúcsalkotójának budapesti kiállítását ajánlja az év végére, de akár a jövő év elejére is.
A pillanatnyiságra utaló címre rácáfolva több mint 10 hónapig tartja kiállításban a tekintélyes Tate Modern Pierre Chen tajvani gyűjtő kollekciójának darabjait a múzeum saját gyűjteményéből származó művekkel kiegészítve. Az eljárás sok kritikust késztetett szemöldökfelhúzásra, ugyanis a Capturing the Moment című tárlat alibi koncepciója nagyon vékonyra sikeredett. Maguk a remekművek azonban mégiscsak „elviszik a show-t”. Beszámoló Londonból.
Lassan az X generációhoz tartozó magyar alkotók is kezdenek öregedni, sőt, egyre gyakrabban jön fájdalmas hír egyikük vagy másikuk idő előtti haláláról. Nem volt könnyű a pálya eleje, nem egyszerű a zeniten sem, és a következő 20-25 év sem néz ki túl fényesen. Nem, nem volt régen minden jobb, de azért sok minden igen: fiatalok voltak, előttük állt az élet, és körülbelül egy évtizeden át színesnek, nyitottnak és reménytelinek tűnt számukra (is) itthon a világ. Erről – meg sok másról is – szól a Magyar Nemzeti Galéria február elejéig látogatható kiállítása, a TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001).
Nemrég egy, a Spitzbergákon szervezett művésztelep tagjaként készített szitanyomatokat olvadó gleccserekre, de dolgozott a Florida partjainál szálló törtfehér homokra vagy tojáshéjak belső oldalára is. Beszélgetés a Ringling College of Art and Design művésztanárával, a 17 éve Amerikában élő Sziksz Eszterrel.
„Boszniából jövök, vagyis Kelet-Európából, a Balkánról, nő vagyok és roma. Ez így együtt a legrosszabb kiindulópont, mégis ebből, a semmiből hoztam létre mindazt, amim mostanra van” – mondja Selma Selman aktivista és képzőművész, aki még mindig csak 32 éves, de már a legjobb képzőművészeti vásárokon és nagy presztízsű kiállítóterekben lehet látni a munkáit. Elismerések, felkérések, rangos alkotói ösztöndíjak – gyors, szinte szédítően gyors művészeti karrier. Bár ezt ő nem egészen így gondolja.
Perneczky Géza a hazai konceptuális művészet egyik főszereplője, korai munkái és publikációi katalizátor szerepet játszottak a magyar neoavantgárd irányzatokban. Harmincas évei közepén, 1970-ben költözött Kölnbe, azóta fontos közvetítő a magyar, illetve kelet-európai és a nemzetközi művészeti szcéna között. Jelenleg itthon, a Missionart Galériában láthatóak munkái. Perneczky művészetének jellemzőit és a megnyitó baráti légkörű hangulatát Kovalovszky Márta művészettörténész-író idézi fel.
Cancel culture-e az, ha tudatosítjuk, mi a háttere egy-egy műalkotásnak? Mennyire képzi le a társadalmat a művészet, ami körülveszi? Mi a humor szerepe a (mai) képzőművészetben? Ezekről is beszélgettünk kulturális podcastsorozatunk képzőművészeti adásában.
A művészeti alkotások vásárlása töretlenül az egyik legkedveltebb befektetési forma. Ennek eredményességéhez azonban nem elég az erre fordítható pénz, sem az a mélységesen szubjektív tetszés-érzet, amelyre pedig sok érintett hivatkozik.
Szokatlan, meglepő, vicces. Jólesik, ha a városban valami ilyesmit látunk, ha jól ismert útvonalunkon egyszer csak valami kreatívan szabálytalanba botlunk, ha legalább egy időre kizökkent valami a napi rutinból. A Budapest Galéria felhívására több, a városi térbe egy-egy adott koncepció mentén beavatkozó művész és művészcsoport jelentkezett a fent említett hatást ígérő projektekkel, melyek közül tíz valósult meg; szeptember 22. és október 23. között láthatóak a főváros különféle helyszínein.
Szárnyalás – Vol – Flight, Reigl Judit figurális festészete címmel tárlat mutatja be a három éve elhunyt világhírű művész munkáit a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás egyik kurátorával, a művész által a hagyatéka kezelésére létrehozott alapítvány tagjával, Cserba Júliával beszélgettünk.
Kevés művésznek adatik meg, hogy stílust nevezzenek el róla, de a szeptemberben elhunyt kolumbiai Fernando Boterónak igen. A kerekded, gigantikus szobraival és kövérkés alakokat felvonultató festményeivel teremtett világ boterizmusként vonult be a művészettörténetbe.
A Nőábrázolások és ábrázoló nők című tárlat Tapolcán tekinthető meg: a helyszín a Balaton-felvidék ikonikus magánkiállítótere, az Első Magyar Látványtár.
Életének 73. évében, kedden elhunyt Rényi Katalin Munkácsy-díjas festőművész, tervezőgrafikus, a kortárs magyar festészet kiemelkedő alakja, költő, művésztanár, a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettje – közölte a család.
Műköröm halpikkelyből, nyomtatott áramkör könnyen lebomló anyagokból, baktérium, ami hűt, csomagolástechnika egy pók viselkedését utánozva, fluoreszkáló sör – nem, ezek nem részletek egy modern science-fiction film forgatókönyvéből, hanem a legaktuálisabb kísérleti biodizájn-megoldások, melyeket Maróy Ákos médiaművész, a terület szakértője helyez majd tágabb összefüggésbe. Egyebek közt elmondja, mitől robbanhat be a terület a kereskedelembe, a gazdaságba, de szóba kerül az is, hogy szerinte az élő és az élettelen közötti határ miért "önkényes".
Érthető, hogy a lelkesedés volt a meghatározó, végre valami történt, valamit befejeztek az országban a kultúra és a művészet számára, írja szerzőnk, azonban hozzáteszi, a galéria problematikus működése, a többi közt a korlátozott nyitvatartás és az, hogy az intézmény jelentős részben üresen áll, valamint a felújítással kapcsolatos összeférhetetlenségek mégis keserédessé teszik az újraindulást. Részletes elemzés A műtől.
Karina Horitz Egyenesági aszimmetria, illetve Kicsiny Balázs Tetemre hívás című tárlata eszközeiben eltérő, de a két művész le sem tagadhatná, hogy közük van egymáshoz.
A Párizsból hazakerült képzőművészeti és fotográfiai gyűjtemény zömében konkrét és geometrikus művészetet vonultat fel. Az állandó kiállítás címe: Európa összeköt.
Gyerekkorában szégyellte nagyapja festményeit Bernard Ruiz-Picasso, aki a malagai Picasso Múzeum társalapítójaként ma a 20. század festőóriásának egyik legnagyobb gyűjteményét gondozza a világon. Nagyapja halálának 50. évfordulóján többek között arról mesélt a Deutsche Wellének, hogy mi inspirálhatta a festő ikonikus békegalambját, valóban feminista volt-e Picasso, és hogyan sikerült hatfelé osztani az örökségét.
