„Mintha kifújnám, majd belélegezném a levegőt” – Reigl Judit életműkiállítása a Műcsarnokban
Műfordító szerzőnk, Kutasy Mercédesz a magyar képzőművészet egyik csúcsalkotójának budapesti kiállítását ajánlja az év végére, de akár a jövő év elejére is.
#képzőművészet
Közhelyes koncepció, lehengerlő remekművek – megnéztük a Tate Modern kiállítását
A pillanatnyiságra utaló címre rácáfolva több mint 10 hónapig tartja kiállításban a tekintélyes Tate Modern Pierre Chen tajvani gyűjtő kollekciójának darabjait a múzeum saját gyűjteményéből származó művekkel kiegészítve. Az eljárás sok kritikust késztetett szemöldökfelhúzásra, ugyanis a Capturing the Moment című tárlat alibi koncepciója nagyon vékonyra sikeredett. Maguk a remekművek azonban mégiscsak „elviszik a show-t”. Beszámoló Londonból.
God is a DJ – interjú Petrányi Zsolttal, a Nemzeti Galéria TechnoCool kiállításának kurátorával
Lassan az X generációhoz tartozó magyar alkotók is kezdenek öregedni, sőt, egyre gyakrabban jön fájdalmas hír egyikük vagy másikuk idő előtti haláláról. Nem volt könnyű a pálya eleje, nem egyszerű a zeniten sem, és a következő 20-25 év sem néz ki túl fényesen. Nem, nem volt régen minden jobb, de azért sok minden igen: fiatalok voltak, előttük állt az élet, és körülbelül egy évtizeden át színesnek, nyitottnak és reménytelinek tűnt számukra (is) itthon a világ. Erről – meg sok másról is – szól a Magyar Nemzeti Galéria február elejéig látogatható kiállítása, a TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001).
Gleccsernyomtatás az Északi-sarknál – beszélgetés Sziksz Eszter grafikusművésszel
Nemrég egy, a Spitzbergákon szervezett művésztelep tagjaként készített szitanyomatokat olvadó gleccserekre, de dolgozott a Florida partjainál szálló törtfehér homokra vagy tojáshéjak belső oldalára is. Beszélgetés a Ringling College of Art and Design művésztanárával, a 17 éve Amerikában élő Sziksz Eszterrel.
Mercedes motorháztetőkön az ismeretlenségből a halhatatlanságba – Selma Selman az acb Plus Galériában
„Boszniából jövök, vagyis Kelet-Európából, a Balkánról, nő vagyok és roma. Ez így együtt a legrosszabb kiindulópont, mégis ebből, a semmiből hoztam létre mindazt, amim mostanra van” – mondja Selma Selman aktivista és képzőművész, aki még mindig csak 32 éves, de már a legjobb képzőművészeti vásárokon és nagy presztízsű kiállítóterekben lehet látni a munkáit. Elismerések, felkérések, rangos alkotói ösztöndíjak – gyors, szinte szédítően gyors művészeti karrier. Bár ezt ő nem egészen így gondolja.
Egy kiállítás, ahol a színes ötletek és viccesnek látszó művek mögül életbevágó kérdések csapnak a szemünkbe
Perneczky Géza a hazai konceptuális művészet egyik főszereplője, korai munkái és publikációi katalizátor szerepet játszottak a magyar neoavantgárd irányzatokban. Harmincas évei közepén, 1970-ben költözött Kölnbe, azóta fontos közvetítő a magyar, illetve kelet-európai és a nemzetközi művészeti szcéna között. Jelenleg itthon, a Missionart Galériában láthatóak munkái. Perneczky művészetének jellemzőit és a megnyitó baráti légkörű hangulatát Kovalovszky Márta művészettörténész-író idézi fel.
„Az ízléstelenségnek és az igénytelenségnek komoly tradíciója van szeretett társadalmunkban” – Oltai Kata és DrMáriás a Vasfüggönyben
Cancel culture-e az, ha tudatosítjuk, mi a háttere egy-egy műalkotásnak? Mennyire képzi le a társadalmat a művészet, ami körülveszi? Mi a humor szerepe a (mai) képzőművészetben? Ezekről is beszélgettünk kulturális podcastsorozatunk képzőművészeti adásában.
A kérdés aktuálisabb, mint valaha: Jó befektetés-e a művészet? És akar-e az lenni?
A művészeti alkotások vásárlása töretlenül az egyik legkedveltebb befektetési forma. Ennek eredményességéhez azonban nem elég az erre fordítható pénz, sem az a mélységesen szubjektív tetszés-érzet, amelyre pedig sok érintett hivatkozik.
Játszótér felnőttek nélkül, közterületi gyümölcstérkép – izgalmas a Flaszter, az első budapesti köztéri biennálé
Szokatlan, meglepő, vicces. Jólesik, ha a városban valami ilyesmit látunk, ha jól ismert útvonalunkon egyszer csak valami kreatívan szabálytalanba botlunk, ha legalább egy időre kizökkent valami a napi rutinból. A Budapest Galéria felhívására több, a városi térbe egy-egy adott koncepció mentén beavatkozó művész és művészcsoport jelentkezett a fent említett hatást ígérő projektekkel, melyek közül tíz valósult meg; szeptember 22. és október 23. között láthatóak a főváros különféle helyszínein.
Amikor bekerült a nagy amerikai múzeumokba, már érdekelte a magyarokat is – Cserba Júlia beszél Reigl Judit örökségéről
Szárnyalás – Vol – Flight, Reigl Judit figurális festészete címmel tárlat mutatja be a három éve elhunyt világhírű művész munkáit a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás egyik kurátorával, a művész által a hagyatéka kezelésére létrehozott alapítvány tagjával, Cserba Júliával beszélgettünk.
"Nem vagyok a valóság rabszolgája" – pufók óriásairól lesz örökké emlékezetes Fernando Botero
Kevés művésznek adatik meg, hogy stílust nevezzenek el róla, de a szeptemberben elhunyt kolumbiai Fernando Boterónak igen. A kerekded, gigantikus szobraival és kövérkés alakokat felvonultató festményeivel teremtett világ boterizmusként vonult be a művészettörténetbe.
Izgalmas kiállítás arról, hogyan ábrázoltak a nők és hogyan ábrázolták a nőket
A Nőábrázolások és ábrázoló nők című tárlat Tapolcán tekinthető meg: a helyszín a Balaton-felvidék ikonikus magánkiállítótere, az Első Magyar Látványtár.
Meghalt Rényi Katalin Munkácsy-díjas festőművész
Életének 73. évében, kedden elhunyt Rényi Katalin Munkácsy-díjas festőművész, tervezőgrafikus, a kortárs magyar festészet kiemelkedő alakja, költő, művésztanár, a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettje – közölte a család.
Igazgyöngy-bevonatú lego, és minden más, amitől a biodizájn hihetetlenül izgalmas – beszélgetés Maróy Ákos médiaművésszel
Műköröm halpikkelyből, nyomtatott áramkör könnyen lebomló anyagokból, baktérium, ami hűt, csomagolástechnika egy pók viselkedését utánozva, fluoreszkáló sör – nem, ezek nem részletek egy modern science-fiction film forgatókönyvéből, hanem a legaktuálisabb kísérleti biodizájn-megoldások, melyeket Maróy Ákos médiaművész, a terület szakértője helyez majd tágabb összefüggésbe. Egyebek közt elmondja, mitől robbanhat be a terület a kereskedelembe, a gazdaságba, de szóba kerül az is, hogy szerinte az élő és az élettelen közötti határ miért "önkényes".
Újranyitott a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, de csak csütörtök déltől vasárnap estig látogatható
Érthető, hogy a lelkesedés volt a meghatározó, végre valami történt, valamit befejeztek az országban a kultúra és a művészet számára, írja szerzőnk, azonban hozzáteszi, a galéria problematikus működése, a többi közt a korlátozott nyitvatartás és az, hogy az intézmény jelentős részben üresen áll, valamint a felújítással kapcsolatos összeférhetetlenségek mégis keserédessé teszik az újraindulást. Részletes elemzés A műtől.
Emlékezet és felejtés: két egymásra rímelő kiállítás a Fészek Galériában
Karina Horitz Egyenesági aszimmetria, illetve Kicsiny Balázs Tetemre hívás című tárlata eszközeiben eltérő, de a két művész le sem tagadhatná, hogy közük van egymáshoz.
Harminc év után hazatért művészeti kollekciót láthatunk Balatonfüreden
A Párizsból hazakerült képzőművészeti és fotográfiai gyűjtemény zömében konkrét és geometrikus művészetet vonultat fel. Az állandó kiállítás címe: Európa összeköt.
„Szemek a fülek helyén és más fura dolgok” – unokája mesél az ötven éve elhunyt Picassóról
Gyerekkorában szégyellte nagyapja festményeit Bernard Ruiz-Picasso, aki a malagai Picasso Múzeum társalapítójaként ma a 20. század festőóriásának egyik legnagyobb gyűjteményét gondozza a világon. Nagyapja halálának 50. évfordulóján többek között arról mesélt a Deutsche Wellének, hogy mi inspirálhatta a festő ikonikus békegalambját, valóban feminista volt-e Picasso, és hogyan sikerült hatfelé osztani az örökségét.
A pornográfia miatt aggódó szülők meghívást kaptak a Dávid-szobor megtekintésére
A világhírű reneszánsz alkotást őrző Galleria dell’Accademia vezetője szerint saját szemükkel kellene meggyőződniük a szobor „tisztaságáról".
Meg akarták menteni a magyar falut, de az erősebb volt náluk – Földes András filmje Bukta Imréről, társairól és Mezőszemeréről
Spontán kísérlet indult 20 éve, amikor Bukta Imre festő vezetésével egy csapat képzőművész egy jeltelen mezőségi faluba költözött. Megmentették volna Mezőszemerét, de aztán minden másként alakult. Jellegzetesen magyar történet, ahogy egyikük összefoglalta a helyzetet. Földes András filmje.
