A helyzet nem jó, de a vártnál jobb – így áll most a nemzetközi műkereskedelem
A globális műpiac a kedvezőtlen előjelek ellenére átlagosnak mondható évet produkált. Persze, mint mindig, most is voltak nyertesek és vesztesek.
#képzőművészet
Élete végén világsztár lett a komputerművészet úttörője, Vera Molnar
Algoritmusokra alapozta vizualitását, számítógéppel alkotott, úgy, hogy a művei nem váltak személytelenekké. A tavaly, 99 évesen elhunyt Vera Molnar művészetét kiállítások sora eleveníti fel. Torma Tamás írása.
A kockás füzettől a komputerrel generált rajzokig és tovább – Molnár Vera kiállítása a párizsi Pompidouban
A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.
Amikor a legszebb szín a fekete – Koós Gábor kiállítása
Bár a metszetek általában sokszorosíthatók, ő egy-egy mű elkészülte után nem használja újra a nyomóformát, hanem kiállítja az alkotás részeként. És bár grafikai nyomat alatt legtöbbünk valamilyen képre gondol, keretben vagy anélkül, esetleg egy kötet lapjain, az ő munkái szobákat töltenek meg, bejárható teret képeznek, beborítják a falakat és a padlót. Koós Gábor alig tíz éve diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, de már számos rangos díjat kapott és több országban is kiállították munkáit. Itthon az Inda Galéria képviseli, ahol jelenleg Gazing Into Darkness (A sötétségbe nézek) címmel a harmadik kiállítása tekinthető meg. Bihari Ágnes interjúja.
Badiucao karikaturista: A Kínai Kommunista Pártnál jobb PR-ügynökséget nem is kívánhatnék
„Én Sziszüphosz vagyok, a cselekvésben magában találom meg a célt”, mondja magáról a 37 éves kínai művész, aki politikai érdeklődését onnan datálja, hogy (egyébként egy véletlennek köszönhetően) megnézett egy, az 1989-es Tienanmen téri vérengzésről készült dokumentumfilmet. Az egyetem után Ausztráliába emigrált, művészi és személyes pályája azóta is fordulatos, néhol zaklatott és közéleti konfliktusoktól szegélyezett. HVG-portré.
Néhány éve fedezte fel a világ ezt a 78 éves grúz festőnőt, aki nem a megszokott módon alkotott életművet
Új relevanciával bír a kortárs műkereskedelemben és a kortárs művészeti intézményi politikában a globalizációval szembeállítható perifériák naiv, zárványszerű alkotóinak életműve. A jelenségről – amely az áprilisban nyíló 60. Velencei Képzőművészeti Biennáléra is hatással van – egy 78 éves grúz festőnő zürichi kiállítása kapcsán írt szerzőnk.
Régen hidroplánokat és turbinákat gyártottak a főváros egyik legkülönösebb kiállítási terében, a Budapest Art Factoryben
Március közepéig látogatható a Budapest Art Factory műteremház és galéria Torzítások/Distortion című kiállítása új helyszínükön, az albertfalvai Építész utcában. A decemberi nagyszabású megnyitó egy vidám, jó hangulatú, a kreativitás és alkotás elegáns és kényelmesen pazar tereibe invitálta az érdeklődőket. Az azóta eltelt hónapokról, a tervekről és a kezdetekről kérdeztük Kucsora Mártát, a BAF koordinátorát, szervező-vezető művészét és Banovich Tamás New York-i galeristát, aki a tárlat anyagát biztosította.
Minden máshogy lesz tegnap – bizarr fotókiállítás a Mai Manó Házban
Rejtélyes művész, rejtélyes gyűjtő, rejtélyes kísérőalbum, meghökkentő alkotások. Különös dolgok finom ködben. Egy nem unalmas kiállítás képei.
Különlegességek teszik még izgalmasabbá a bécsi Leopold Múzem kínálatát
Egyebek közt – február végéig – megtekinthetjük Max Oppenheimer, az expresszionizmus úttörője életművéből összeállított tárlatot.
Az elmúlt száz év egyik legfontosabb amerikai festője megmutatta az ezerarcú gonoszt – láttuk 2023 egyik csúcskiállítását
Philip Guston társadalmi gyűlöletet és erőszakot ábrázoló képei elképesztően erősek, és ma, több évtizeddel megszületésük után is hatnak. Az eredetileg 2020-ra tervezett, régóta várt vándorkiállítást, az akkori események fényében, nem merték a közönség elé vinni a részt vevő múzeumok. A kiállítássorozat végül két évvel később valósult meg. Szerzőnk a londoni Tate Modernben nézte meg a tárlatot.
Távol-keleti urbánus magány 3D-ben – Waliczky Tamás kiállítása
Waliczky Tamás több mint három évtizede él és alkot külföldön, ahol egy darabig jobban is ismerték a nevét és számítógép-alapú műveit, mint itthon. Ez ma már máshogy van, főleg mióta ő képviselte Magyarországot 2019-ben az 58. Velencei Biennálén Képzelt kamerák című projektjével. Az újmédia műfajának körébe tartozó munkáinak élvezetéhez elsősorban kíváncsiság kell, méghozzá az a fajta, amely a megszokott vizuális élményeken túli látványokra is nyitott. Legújabb munkáit az őt itthon képviselő, Molnár Ani Galériában lehet megtekinteni.
A pókasszony pszichéje – Louise Bourgeois-kiállítás a bécsi Belvedere-ben
A 2010-ben, életének 99. évében elhunyt francia-amerikai művész munkásságával legtöbben gigantikus pókot formáló bronzszobrain keresztül találkozhattak. Maguk az alkotások is megrendítőek, de ami ennél is mellbevágóbb, hogy egy 80 év fölötti nő műtermében készültek. A 20. század végének képzőművészetére meghatározó erővel bíró Bourgeois mintegy hét évtizedet felölelő életműve egy kimerítően alapos, meghökkentő és lehengerlő kiállításon követhető nyomon még január végéig az Alsó-Belvedere-ben.
Ez az utolsó hét, amikor meg lehet nézni a Renoir-kiállítást a Szépművészeti Múzeumban
Egyszer már meghosszabbították a nyitva tartását, de vasárnap este tízkor már tényleg bezár budapesti Renoir-kiállítás.
Fajgerné Dudás Andrea festőművész: „A nevem azt hangsúlyozza, hogy nem vagyok szingli, gyerekeim vannak”
A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig.
Warhol lecsúszott, a nők előretörtek, a forgalom visszaesett – így néz ki a nemzetközi műkereskedelem
A tavalyi évnek talán az volt a legnagyobb meglepetése a globális műkereskedelemben, hogy nem történt meglepetés: az elemzők visszaesésre számítottak és az be is következett. De azért pánikra nincs ok.
Libération: A Vasarely-botrány folytatódik
A magyar származású op-art-legenda életműve és öröksége körül zajlik a huzavona egymással harcoló családtagokkal, ügyvédekkel, FBI-jal, írja a francia lap. Utóbb a megvádolt Vasarely-rokon is reagált az állításokra.
Színek és vibráló látomások – Kuszama Jajoi, a világ legismertebb kortárs női képzőművészének tokiói kiállításán jártunk
A 94 éves japán művészikon, Kuszama Jajoi végtelenbe vesző vibráló alkotásaival ma is kápráztatóan eleven, ezt illusztrálja a Visionary Colors című jelenleg is látható időszaki kiállítása Tokióban. Helyszíni beszámoló.
„Mintha kifújnám, majd belélegezném a levegőt” – Reigl Judit életműkiállítása a Műcsarnokban
Műfordító szerzőnk, Kutasy Mercédesz a magyar képzőművészet egyik csúcsalkotójának budapesti kiállítását ajánlja az év végére, de akár a jövő év elejére is.
Közhelyes koncepció, lehengerlő remekművek – megnéztük a Tate Modern kiállítását
A pillanatnyiságra utaló címre rácáfolva több mint 10 hónapig tartja kiállításban a tekintélyes Tate Modern Pierre Chen tajvani gyűjtő kollekciójának darabjait a múzeum saját gyűjteményéből származó művekkel kiegészítve. Az eljárás sok kritikust késztetett szemöldökfelhúzásra, ugyanis a Capturing the Moment című tárlat alibi koncepciója nagyon vékonyra sikeredett. Maguk a remekművek azonban mégiscsak „elviszik a show-t”. Beszámoló Londonból.
God is a DJ – interjú Petrányi Zsolttal, a Nemzeti Galéria TechnoCool kiállításának kurátorával
Lassan az X generációhoz tartozó magyar alkotók is kezdenek öregedni, sőt, egyre gyakrabban jön fájdalmas hír egyikük vagy másikuk idő előtti haláláról. Nem volt könnyű a pálya eleje, nem egyszerű a zeniten sem, és a következő 20-25 év sem néz ki túl fényesen. Nem, nem volt régen minden jobb, de azért sok minden igen: fiatalok voltak, előttük állt az élet, és körülbelül egy évtizeden át színesnek, nyitottnak és reménytelinek tűnt számukra (is) itthon a világ. Erről – meg sok másról is – szól a Magyar Nemzeti Galéria február elejéig látogatható kiállítása, a TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001).