Ma kezdődik meg az ez évi ökumenikus imahét, amelynek országos megnyitó istentiszteletét a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartják. Az imahét megnyitóján Erdő Péter bíboros is beszédet mond.
Az állandó változások okozta bizonytalanság táptalajt ad a leegyszerűsített üzenetekkel operáló, a gondolkodást háttérbe szorító törekvéseknek – erről is beszélt konzervatív hallgatósága előtt a Várkert Bazárban Erdő Péter bíboros.
Január hatodika, vízkereszt napja több szempontból is nevezetes: egyrészt attól, hogy ezzel a nappal zárul a karácsonyi ünnepkör, egyúttal kezdődik a farsangi időszak. Ekkor emlékezik meg a katolikus egyház a napkeleti bölcsek látogatásáról a kis Jézusnál, és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről is. Egészen a negyedik századig ezen a napon ünnepelték Krisztus születését és az év kezdetét is. - A jeles naphoz számos máig élő néphagyomány is kötődik, köztük a karácsonyfa kidobása.
A keresztények által elszenvedett üldöztetésre hívta fel a figyelmet Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében az első vértanú, Szent István ünnepén.
Az amerikai elnök egy XIX. századi amerikai költő szavait idézve kérte Isten segítségét a keresztények oltalmazásához, kivált a közel-keleti térségnek azon a területein, amelyeket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tart uralma alatt.
Karácsony ünneplésére készülnek Betlehemben a világ minden tájáról érkező keresztények a palesztin-izraeli viszály okozta nehéz helyzet, az utóbbi hónapok erőszakhullámának árnyékában.
Túlzottnak érzem, hogy a menekültek befogadásával valami hőstettet hajtottunk volna végre – nyilatkozta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a HVG-nek. A püspök vitatja, hogy a politikusok által gyakran hivatkozott „keresztény Európa” megvédése lenne a tétje a menekültügy kezelésének.
Ferenc pápa az Európába érkező menekültekhez intézte első karácsonyi üzenetét. Az egyházfő szavait együtt hallgatták bevándorló családok, helyi lakosok és ferences szerzetesek Assisiben. A pápa szerint az egész világnak példát kellene vennie a dél-olaszországiak szolidaritásáról.
A miniszter egy unitárius ünnepségen mondta: a világ kereszténysége sokat tanult a testvérharcból, és ez a tudás ma újra aktuális. Újra időszerű a gondolat, hogy semmilyen hitet nem lehet erőszakkal terjeszteni vagy éppen elnyomni - jelentette ki Balog Zoltán.
Balás Béla kaposvári püspök vért, verítéket és könnyeket vizionál a muzulmán vallású menekültek és bevándorlók érkezése után. Az egyházi vezető nem rejtette véka alá elképzeléseit, a kereszténység végét jelentheti Európában a kialakult menekültválság. Levele már-már A jelenések könyvének hangulatvilágát idézi, lefejezésekkel és a kulturális és történelmi értékek felrobbantásával.
Az egyházaknak és a híveknek le kellene válniuk a kormányról - amennyiben a hitük fontosabb a hatalomnál.
Lehet kísérletezni az iszlámmal, persze. Csak éppen a politikában és még fokozottabb mértékben a vallásban a kísérlet évszázadokban mérhető, nagy embercsoportokban mérhető, kockázatos, emberi szenvedéssel is járó valami, amit nem lehet könnyelműen, cinikusan, önelégülten, elbizakodottan beindítani.
Jézus egyértelműen megmondja, mit tegyen Európa most. Senki se mondta, hogy a keresztény kultúrát könnyű megvédeni.
Orbán Viktor négy nagy európai napilapban jelentette be, hogy ő amúgy rasszista, és ezért nem látna szívesen színes bőrű embereket Európában. Minisztere, Balog Zoltán pedig a német közszolgálati adó, az ARD esti talk-showjában fejezte ki abbéli reményét, hogy Magyarország kádárista ország marad. Persze nem szó szerint idézek, de egy-egy szövegnek nem csak nyelvtani, hanem kontextuális jelentése is van: némi hely- és nyelvismerettel nem nehéz megfejteni Orbán és Balog szavait.
Történelmi lecke kormánytagoknak és kormányhíveknek.
- Az Iszlám Állam már elküldte a fenyegetését az interneten! – emeli fel a hangját a lelkész.
"Ők nem menekültek, ez egy invázió. Allahu Akbar kiáltásokkal jönnek hozzánk. Át akarják venni a hatalmat" – mondta Kiss-Rigó László, akit a The Washington Post idézett. A püspök elmondta: ő Orbán Viktorral ért egyet, Ferenc pápának pedig fogalma sincs a helyzetől.
Latorcai János szerint keresztény értékek nélkül nincs demokrácia. Ezért az országgyűlés alelnöke inkább a magyar családok gyerekvállalását segítené, nem a bevándorlást.
A melegházasság-vitákban az a leginkább érdekes, hogy az egyházak vajon mikor fognak megtérni a homofóbiából.
Az idei Pride-on mutatkozik be a Keresztények a melegekért csoport. Tagjai vallásukat gyakorló, különböző felekezetű keresztény fiatalok, akik a magyarországi egyházak többségének alapvetően homofób hozzáállását szeretnék ellensúlyozni.
