„Mindenkinek van rokona, közeli ismerőse a fronton. Mindenki sirat valakit: családtagot, barátot, munkatársat vagy tanítványt.” A decemberben Ukrajnában megtartott magyar-ukrán történészkonferencia főszervezője, Stark Tamás történész a háború kirobbanásának harmadik évfordulója alkalmából.
Ha tisztességesen és tárgyilagosan akarjuk megítélni Horthy kormányzó alakját, nem tekinthetünk el a magyarországi Holokauszt történetében játszott szerepének vizsgálatától – írja történész szerzőnk válaszcikkében. Vélemény.
„Ukrajna honvédő háborúja a liberális világrend és az autokrácia küzdelme is. Ezt jól tükrözi a háborúban lévő két ország mögött álló támogatói kör." Vélemény.
Az, hogy a magyar kormány a békét emlegeti az oroszok visszavonulásának határozott követelése nélkül, a megtámadott Ukrajna sorsával kapcsolatos közönyt fejezi ki. Ez a politika bizony a medve melletti kiállás. Vélemény.
A mai magyarországi hivatalos kereszténységbe – mely számára az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kitüntetett esemény – belefér a szociális érzéketlenség, valamint független szervezetek és különböző kisebbségi csoportok, hajléktalanok, romák, rabok, homoszexuálisok elleni hangulatkeltés is.
Történelemhamisítás, elhallgatás, hazugságok: így emlékezünk mi.
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Mit gondoljunk egy olyan kormányról, amelyik megemlékezik a holokauszt áldozatairól, miközben rasszizmusba hajló propagandakampányt folytat? – teszi föl a kérdést Stark Tamás történész.
Elsősorban a diktatúráknak van szükségük összeesküvés-elméletekre és ellenségképre. Vélemény.
Olyan ez a kampány, mint antiszemitizmus zsidók nélkül - állítja publicisztikájában a történész, aki a Bayer-ügy miatt mondott le a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökségéről.
Történelmi lecke kormánytagoknak és kormányhíveknek.
A Putyin-látogatás fényében érdemes áttekinteni, miként alakult a magyar kormány keleti nyitás politikája, és milyen céljai vannak Oroszországnak.