Nyomoz a NAV a magyar űrmisszió kiállítását kivitelező cégek után
Az eredetileg időszakinak szánt kiállításra 1,5 milliárd forintért szerződtek, de többszöri módosítás és hosszabbítás után végül több mint 4 milliárd forintot kaptak.
Az eredetileg időszakinak szánt kiállításra 1,5 milliárd forintért szerződtek, de többszöri módosítás és hosszabbítás után végül több mint 4 milliárd forintot kaptak.
HVG
Fajgerné Dudás Andrea Merülés című kiállításának vásznai a férje, János halála utáni hónapokban készültek. A budapesti Deák Erika Galériában látható tárlatról a művésszel és a galéria tulajdonosával beszélgettünk: hogyan lett az időről szóló kiállítási tervből egy egészen más anyag, mit jelent a víz a képeken, és miért nem szükséges a nézőnek feltétlenül ismernie a háttértörténetet.
Bihari Ágnes
A balhéban mindent felhasználtak a focisták, még egy hordágy is előkerült.
HVG
Címkézőgép, betűlámpa, bélyegző – szokatlan eszközökkel születtek új művek a Vízivárosi Galéria játékos kurátori kísérletében. Fodor Balázs tíz képzőművészt kért fel arra, hogy sorsolással kapott médiumukból kiindulva gondolják újra a szöveg és a kép kapcsolatát. A végeredmény a Szavaink súlya című, november 27-ig látogatható tárlaton látható.
Bihari Ágnes
Bár az utcán leginkább hajléktalan férfiakat látunk, valójában sok nő is otthontalan. A Beszélő képek című kiállításon ők maguk üzentek életükről, félelmeikről, álmaikról. Fehér Borókával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) női projektjeinek felelősével nem csak az alkotásokról beszéltünk, hanem arról is: Hol vannak a hajléktalan nők, ha nem az utcán? Hogyan próbálnak sokan még a szállókról is gondoskodni a gyerekeikről? És miért mások a kitörési lehetőségeik, mint a férfiaknak?
30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Az is igaz, hogy valóban feldobta magát, amiért járna a sárga lap.
MTI
Majdnem négy évtizeden át csak néhányan láthatták Jávor István 1980 és 1985 között Erdélyben készült fotóit. A Ceaușescu-korszak hétköznapjait dokumentáló sorozatból tavaly könyv, idén pedig kiállítás született a FUGA-ban. A fotográfussal arról beszélgettünk, miért maradt ennyi ideig rejtve ez a különleges anyag, és mit lát ma azokban az arcokban és történetekben, amelyeket fiatalon megörökített. A kiállítás a hét végéig megtekinthető.
Bihari Ágnes
A házigazda Egyesült Államok eddig három gólt szerző játékosának eltiltását felfüggesztette a nemzetközi szövetség.
MTI
Piero Hincapié egyelőre nem tudjuk, miért takarta el a száját – azonban az fix, hogy egymeccses eltiltást minimum kapni fog.
HVG
Hacsak az érdeklődő nem jár el heti rendszeresen galériákba, nem ismerheti meg a magyar festőművészek munkáit. Ezért jött létre hajdan a Műcsarnok, de hiába került a kiállítótér az MMA fennhatósága alá – mondja Váli Dezső festőművész, aki alkotótársaival a Tavaszi Tárlatok „intézményének” visszaállításáért küzd. Szerinte amióta a politika betette a lábát a területre, szégyen lett bizonyos kiállításokon szerepelni, de bízik benne, hogy e téren is változás következhet.
Themba Zwane megütötte ellenfelét a nyitómeccsen.
MTI
A Care Matters című tárlat a házimunka, az anyaság és az idősgondozás kérdéseit vizsgálja a feminista művészet eszközeivel. Az öt évtizedet átívelő tárlat érzékelteti, hogy a reproduktív, például háztartásbeli munka – bár egyre több szó esik róla – ma is a társadalom egyik legkevésbé látható, mégis nélkülözhetetlen pillére.
Szirmai Panni
Szakértők, köztük egy volt játékvezető is úgy véli, hogy az argentinnal nagyon elnéző volt az Algéria elleni meccs bírója.
HVG
Hol húzódik ma a határ ember és gép, klasszikus és digitális művészet között? HAász Ágnessel, a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) elnökével, Spitzer Fruzsinával, a szervezet alelnökével és Ruzsa Dénessel, a MET szakmai tanácsadójával, egyben digitális eszközökkel aktívan dolgozó alkotókkal beszélgettünk arról, hogyan változtatja meg a technológia a művészetet, az emlékezést és akár az emberi kapcsolatokról alkotott képünket is. Kevesebbet ér-e egy digitális alkotás, mint egy hagyományos technikával készült mű? Lehet-e a mesterséges intelligencia alkotótárs, vagy akár a gyász feldolgozásának eszköze?
Sárközi Helga
A chilei nők erkölcse és a nyelvtudás hiánya is az előzmények között.
Nem csak a náci Németországban kötötték el nők petevezetékeit akaratuk és beleegyezésük nélkül, egy borsodi kórházban is történhettek ilyen esetek, még a 2010-es években is, Szlovákiában, Csehországban is volt példa erre. A megkárosított nők sokszor a családjuk elől is inkább elhallgatják a tragédiát, mert nem akarják újra átélni a fájdalmat. Emília Rigová szlovák roma képzőművész anyja utolsó gyerekeként született, mielőtt a nőt kényszersterilizálták – az ő történetét dolgozta fel Nem rögzített esetek című, megrázó projektjében.
Milyen Berlinben élni zsidóként 2023. október 7-e után? Milyen párhuzamok vannak a jelenlegi antiszemitizmusban Németországban és Magyarországon? Nehéz kérdéseket boncolgat az a művészeti és tudományos projekt, amelynek a csúcseseményét csütörtök este rendezik a 2B Galériában.
HVG
Évi több mint egymillió ember látogatja a Magyar Zene Házát, az intézmény azonban még ambiciózusabb terveket sző: több projekttel nyitna a városligeti épület falain vagy akár az ország határain kívülre is. Batta András ügyvezetővel és Horn Márton intézményigazgatóval a kulturális intézmény eddigi eredményeiről, társadalmi felelősségvállalásról és a készülő új kiállításról beszélgettünk.
Ha vicces is, hogy Orbán Viktor megkereszteli Baby Yodát az Európai Parlamentben, tragikus is, hiszen a Fidesz migránspolitikája ihlette, ha pedig kisded Ungár Pétert szoptató szűzként ábrázolja Schmidt Máriát, jön a KDNP, hogy betiltsa az egész kiállítást – mondja interjúnkban drMáriás, aki nem Magyar Péterrel, hanem a magyar társadalommal szkeptikus.