2022 elején nyílt meg a Magyar Zene Háza. Sikerült bejáratni az intézményt?
Horn Márton: Abszolút. A megnyitáskor az évi 120 ezres látogatószámot szerettük volna mindenképpen elérni. Ehhez képest tavaly durván egy és negyedmillió belépést regisztráltunk, és jegyeladásban is a várt háromszorosánál járunk. Egyébként a számszerű elérés mellett fontos értékelési szempont, hogy nem csak egy-egy programunkkal vagy tárlatunkkal tudunk közönséget bevonzani, hanem sikerült elérni, hogy maga a Zene Háza is erős hívószó legyen. Nagy sikere van például a Secret koncertsorozatunknak, amelyek tulajdonképpen zenei zsákbamacskák: a közönség úgy vált jegyet, hogy nem tudja, ki lesz a fellépő. Mindezt annyi információ birtokában, hogy mi vagyunk, akik ajánljuk, és
úgy tűnik, megvan a bizalom, hogy a házban jó dolgok szoktak lenni. Megtiszteltetés, hogy a közönségünk egy része ennyire ránk bízza magát.
Batta András: Amikor 2015-ben bekapcsolódtam a Magyar Zene Háza előkészítésébe – ami akkor még egy kis részeleme volt a Liget projektnek –, biztos voltam benne, hogy a Városliget önmagában egy húzóerő bármilyen intézmény számára, mert az emberek nagyon szeretik ezt a helyet. Nyilván ennek is szerepe volt, szerepe van abban, hogy ilyen sokan megtalálnak minket és belekóstolnak a ház kínálatába. Nem mellesleg ez eleve, az intézmény tervezésétől fogva célunk volt, így aztán az épület pavilonszerű kialakítása is szándékosan azt erősíti, hogy a ligetben sétálók az üvegfalakon keresztül lássák, mi zajlik bent, kedvet kapjanak bemenni, miközben a bent tartózkodók is a ligetben, a fák közt érezzék magukat. Mostanra érezhető, hogy a Zene Házának „saját jogon” is erős vonzereje lett – nem csak a ligetben sétálók, kikapcsolódók fedezik fel helyi érdekességként, de rengetegen kifejezetten miattunk érkeznek ide.
A Magyar Zene Háza a Városligetben
HVG /Reviczky Zsolt
Korábbi nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy az épület eleve a megálmodott intézmény koncepciójához készült, végig együtt gondolkodva a japán építésszel, így sikerült az elképzelt működéshez pontosan illeszkedő helyszínt tervezni. A látogatószámok tükrében nem bánják, hogy nem nagyobb az épület?
H. M.: Más közintézményekhez képest valóban egy kisebb épületről van szó, de ez nem jelenti, hogy gond lenne a méretével, hiszen éppen ez biztosít bensőséges légkört az eseményeinknek. Ez fontos is számunkra, mert ma már nem az a cél, hogy oszlopos palotákban ünnepélyes külsőségekkel vegyük körül a kultúrát, hanem az, hogy minél szélesebb közönség érje el olyan otthonos közösségi terekben, amelyekben élményszerűen tudja befogadni a művészetet. Ugyanakkor az épület jól kidolgozott, multifunkciós térrendszerének köszönhetően rengeteg opciónk van különböző foglalkozások, események és kiállítások megrendezésére.
B. A.: Jó példa erre a klubkönyvtárunk, ami amellett, hogy egy folyamatosan bővülő, nagyon izgalmas és hiánypótló könnyűzenei gyűjtemény otthona, többféle zenepedagógiai foglalkozásunknak és közönségtalálkozóknak is állandó helyszíne lett.
Tehát nem érzik úgy, hogy kinőtték volna az épületet?
