Vannak vállalatok és magánfelhasználók is, akik félnek érzékeny adataik felhős rendszerekben való tárolásától, mondván, az állományok ha védetten is, de „kikerülnek az internetre”. Pedig sokszor biztosabb helyen van az, amit magunktól kilométerekre tárolunk, ha cserébe ott van, aki odafigyel rá.
Ki végzi el a munkánkat, ha szabadságon vagyunk? A legtöbb munkahelyen gyorsan megtalálják a jó választ. Hogy az illető hogyan fér majd hozzá a mi céges dolgainkhoz, az már nehezebb dió.
Ha munkahelye informatikusa rákényszeríti, hogy néhány havonta változtasson jelszót, mutassa meg neki az alábbi előírásokat, tanulmányokat.
A jellopások elleni küzdelemnek nincs sok eredménye a legnagyobb érdekképviseleti szervezet szerint, ezért 21. századi módszerre van szükség.
A vállalat méretének növekedésével együtt emelkedik a félelemérzet: mi lesz, ha kiberbűnözők lebénítják a rendszert, esetleg ügyféladatokat lopnak. A kis- és középvállalatoknak érdemes tudniuk Magyarországon is: a tét arányosan számukra is legalább ugyanakkora.
Az új világok nemcsak új lehetőségekkel, hanem korábban ismeretlen kockázatokkal is járnak. Ha igazuk lesz a techóriásoknak, és néhány éven belül tömegek számára nyílnak meg a metaverzum kapui, az új kibervédelmi kihívások elé állítja a cégeket.
Az IT-szakemberek már egyetemi szakon is tanulhatnak a kiberbiztonságról, ám a legtöbbek számára bőven elég lehet egy munkahelyi továbbképzés vagy egy online végezhető tanfolyam is. Utóbbiakból gyűjtöttünk össze három lelőhelyen többszáznyit. Elvégzésükhöz angol nyelvtudás szükséges.
Mindennapossá válnak a zsarolóvírusok, továbbra is hódítanak a túlterheléses támadások és az orosz–ukrán háború is jó lehetőséget kínál a bűnözőknek a privát és céges felhasználók átverésére. Van néhány olyan jelenség, amelyre mindenkinek érdemes figyelmet fordítania.
Nem olcsó műfaj a zsarolóvírus-támadás – annak sem, aki csinálja, de annak a cégnek aztán végképp nem, amelyik elszenvedi.
A legtöbben az online bankolás során ismerkedtek meg a kétlépcsős azonosítással: már évekkel ezelőtt is úgy volt, hogy a netbankos jelszó begépelése után az SMS-ben érkező egyedi kódot is be kell gépelni, hogy hozzáférjen az ember a bankszámlájához. A „második jelszót” mára a Facebooktól a vállalati távmunkarendszerekig egyre több szolgáltatás kéri. Nemcsak az a jó hír, hogy terjed, hanem hogy egyre kényelmesebb lesz igénybe venni.
Öt év alatt megduplázódott az költség, amit a globális gazdaság számára a kiberbűnözés okozott. Az Európai Bizottság becslése szerint ez az összeg 2020-ban 5,5 billió euróra tehető, 2015-ben ennek körülbelül a felét szenvedték el a gazdaságok.
A számítógépre és az azon tárolt fájlokra veszélyes böngészőkiegészítők lapulnak millióknál úgy, hogy ebből vagy nem vesznek észre semmit, vagy nem realizálják, mi is zajlik a háttérben.
A hazai cégek, szervezetek több mint 90 százaléka védtelen a kibertámadásokkal szemben!
A sok Bluetooth-kapcsolatra képes eszköz miatt a technológia jelenlétét már olyannyira természetesnek vesszük, hogy megfeledkezhetünk kikapcsolni. Pedig ennek is van kockázata, és nem is kicsi.
Az orosz szövetségi biztonsági szolgálathoz kötik a Google kutatói azt a csoportot, amelynek tagjai a hazafias érzelmeket kihasználva próbáltak Android kártevőt telepíteni ukrán felhasználók eszközeire.
A Sophos elemzése szerint más szektorokkal összehasonlítva az oktatási intézmények jelentették a legnagyobb számban azt, hogy a zsarolóvírus támadások működési vagy üzleti téren hatással voltak rájuk. Az oktatási szektort sújtja a legnagyobb adattitkosítási arány és a leghosszabb visszaállítási idő is.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma bejelentette, hogy 500 000 dollár értékű Bitcoint foglaltak le észak-koreai hackerektől, akik egy új zsarolóvírus segítségével tehettek szert a vagyonra.
Egy friss felmérés szerint a fiatalok az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profilfeltöréstől tartanak a leginkább.
Az elmúlt évben 94 százalékkal nőtt a zsarolóvírus-támadások száma az egészségügyi szektorban: míg két éve csak az intézmények 34 százaléka szenvedett el támadást, a tavalyi évről most 66 százalékuk számolt be ilyesmiről – derül ki a Sophos ágazati kiberbiztonsági kutatásából.
Nagyobb fenyegetés a kiberbűnözés a vállalatok számára, mint valaha. A bajt legtöbbször a gondatlanság okozza, és nagyon nehéz védekezni ellene.
