A vállalat méretének növekedésével együtt emelkedik a félelemérzet: mi lesz, ha kiberbűnözők lebénítják a rendszert, esetleg ügyféladatokat lopnak. A kis- és középvállalatoknak érdemes tudniuk Magyarországon is: a tét arányosan számukra is legalább ugyanakkora.
Az új világok nemcsak új lehetőségekkel, hanem korábban ismeretlen kockázatokkal is járnak. Ha igazuk lesz a techóriásoknak, és néhány éven belül tömegek számára nyílnak meg a metaverzum kapui, az új kibervédelmi kihívások elé állítja a cégeket.
Az IT-szakemberek már egyetemi szakon is tanulhatnak a kiberbiztonságról, ám a legtöbbek számára bőven elég lehet egy munkahelyi továbbképzés vagy egy online végezhető tanfolyam is. Utóbbiakból gyűjtöttünk össze három lelőhelyen többszáznyit. Elvégzésükhöz angol nyelvtudás szükséges.
Mindennapossá válnak a zsarolóvírusok, továbbra is hódítanak a túlterheléses támadások és az orosz–ukrán háború is jó lehetőséget kínál a bűnözőknek a privát és céges felhasználók átverésére. Van néhány olyan jelenség, amelyre mindenkinek érdemes figyelmet fordítania.
Nem olcsó műfaj a zsarolóvírus-támadás – annak sem, aki csinálja, de annak a cégnek aztán végképp nem, amelyik elszenvedi.
A legtöbben az online bankolás során ismerkedtek meg a kétlépcsős azonosítással: már évekkel ezelőtt is úgy volt, hogy a netbankos jelszó begépelése után az SMS-ben érkező egyedi kódot is be kell gépelni, hogy hozzáférjen az ember a bankszámlájához. A „második jelszót” mára a Facebooktól a vállalati távmunkarendszerekig egyre több szolgáltatás kéri. Nemcsak az a jó hír, hogy terjed, hanem hogy egyre kényelmesebb lesz igénybe venni.
Öt év alatt megduplázódott az költség, amit a globális gazdaság számára a kiberbűnözés okozott. Az Európai Bizottság becslése szerint ez az összeg 2020-ban 5,5 billió euróra tehető, 2015-ben ennek körülbelül a felét szenvedték el a gazdaságok.
A számítógépre és az azon tárolt fájlokra veszélyes böngészőkiegészítők lapulnak millióknál úgy, hogy ebből vagy nem vesznek észre semmit, vagy nem realizálják, mi is zajlik a háttérben.
A hazai cégek, szervezetek több mint 90 százaléka védtelen a kibertámadásokkal szemben!
A sok Bluetooth-kapcsolatra képes eszköz miatt a technológia jelenlétét már olyannyira természetesnek vesszük, hogy megfeledkezhetünk kikapcsolni. Pedig ennek is van kockázata, és nem is kicsi.
Az orosz szövetségi biztonsági szolgálathoz kötik a Google kutatói azt a csoportot, amelynek tagjai a hazafias érzelmeket kihasználva próbáltak Android kártevőt telepíteni ukrán felhasználók eszközeire.
A Sophos elemzése szerint más szektorokkal összehasonlítva az oktatási intézmények jelentették a legnagyobb számban azt, hogy a zsarolóvírus támadások működési vagy üzleti téren hatással voltak rájuk. Az oktatási szektort sújtja a legnagyobb adattitkosítási arány és a leghosszabb visszaállítási idő is.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma bejelentette, hogy 500 000 dollár értékű Bitcoint foglaltak le észak-koreai hackerektől, akik egy új zsarolóvírus segítségével tehettek szert a vagyonra.
Egy friss felmérés szerint a fiatalok az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profilfeltöréstől tartanak a leginkább.
Az elmúlt évben 94 százalékkal nőtt a zsarolóvírus-támadások száma az egészségügyi szektorban: míg két éve csak az intézmények 34 százaléka szenvedett el támadást, a tavalyi évről most 66 százalékuk számolt be ilyesmiről – derül ki a Sophos ágazati kiberbiztonsági kutatásából.
Nagyobb fenyegetés a kiberbűnözés a vállalatok számára, mint valaha. A bajt legtöbbször a gondatlanság okozza, és nagyon nehéz védekezni ellene.
A Sophos tapasztalatai szerint jelentősen hosszabb lett az az idő, amíg a támadók a kiszemelt cég hálózatán tartózkodnak.
Összesen 76 ország vett részt abban az összehangolt akcióban, amely során internetes csalókat kaptak el a rendőrök.
Az egyik legismertebb jelszókezelő, a LastPass – elsőként a kategóriájában – jelszó nélkül is megengedi, hogy a felhasználó hozzáférhessen a tárolt jelszavaihoz.
Ismét összeült az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, amely a kémszoftverrel való visszaéléseket vizsgálja. A képviselők két nap alatt tíz szakértőt hallgattak meg, kiberbiztonsági elemzők, a civil szféra és a nagy tech vállalatok is képviseltették magukat. A szakemberek egybehangzó álláspontja szerint a kémszoftverekkel kapcsolatos problémák messzemenően túlmutatnak a Pegasus-botrányon, és a jövőben még súlyosabbá válhatnak.
