#kiberbiztonság


Túlterhelik, meglopják és megzsarolják a cégeket: kivédhető ez?

SMS jött egy csomagküldő szolgálattól, hogy menjünk fel egy weboldalra, hívás érkezik a bankunktól egy téves utalás miatt és elkérik az adatainkat – ilyen és ehhez hasonló módokon lehetünk áldozatai az adathalászattal próbálkozó csalóknak, és akkor itt csak személyes kitettségeinkről beszélünk. De mivel próbálkoznak az egyre szervezettebb kiberbűnözők, ha egy 20 fős vállalkozástól vagy egy többezer főt foglalkoztató nagyvállalattól akarnak adatokat kicsalni?


A ChatGPT sajnos egy remek fegyver is, és majd most derül ki, mennyire hatásosan lehet ellenünk használni

Világszerte rohamléptekkel nő a ChatGPT népszerűsége, amely mindössze két hónappal az elindítása után már 100 millió havi aktív felhasználóval rendelkezik. Az ESET kiberbiztonsági szakértői azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az intelligens válaszokat generáló alkalmazással csalók nagyon könnyen visszaélhetnek. A chatbottal viszonylag alacsony költséggel, automatizált módon lehet tömeges csalási kampányokat létrehozni, ez pedig az eddigieknél is meggyőzőbb adathalász-támadások új hullámát idézheti elő.







Már felénk tart az új WannaCry? Magyarországra is megérkezhet az új zsarolóvírusos támadás

Egy olyan kártékony kód bukkant fel az elmúlt napokban, mely egy körülbelül két éve ismert sebezhetőséget használ ki – ez egy zsarolóvírus, melyre jobb felkészülni: lehet, hogy ez lesz az új WannaCry, mely 2017-ben terjedt el a világban gyakorlatilag pillanatok alatt. Az új támadás egy nagyhatású kiberincidenssé válhat a közeljövőben, véli a szakértő.


Pont most van az a gazdasági helyzet, hogy könnyen versenyelőre tehet szert, aki digitalizációba fektet

Háború, járvány, recesszió, válság. Vállalat legyen a talpán, aki ilyen körülmények között jól tud teljesíteni – írja elemzésében a Micro Focus kiberbiztonsági vállalat. Hozzátéve, hogy a krízisben ott van a lehetőség is: aki megtalálja a legjobb módszert a túlélésre, illetve választ tud kínálni az emberek egyre súlyosbodó problémáira, az versenyelőnyre tehet szert. Mindebben pedig óriási segítséget nyújthat a technológia.



Ezért aggódnak a magyar vezetők

A biztonsági megoldások magas költsége, a fenyegetések alacsony szintű ismerete a munkavállalók körében és a szakképzett munkatársak hiánya – ez a három tényező jelenti a három legnagyobb kihívást a digitális védelem biztosítása terén a magyar vállalatoknál. A Sophos megbízásából készült felmérésből az is kiderült, hogy kibertámadás esetén a hazai cégeket leginkább az foglalkoztatja, ha probléma állna be az értékesítési folyamat során.


Mi az a BYOD-szemlélet és miért lehet veszélyes?

Az Apple arra építette marketingstratégiáját, hogy vonzó, kívánatos eszközöket gyárt. Ennek pedig nem lehet megálljt parancsolni az iroda falainál, különösen akkor nem, ha a munkavégzés helye a távmunkával, a rugalmas munkavégzéssel ilyen mértékben fellazul, mint ahogy azt most tapasztaljuk. Ezen a BYOD (Bring Your Own Device) sem segít, ami végképp megemelheti az informatika biztonságáért felelős szakemberek vérnyomását.


Durva támadásokra számíthatnak a képzetlen munkavállalók

A következő hónapokban számos kibertámadás és e-mailes átverés vár mind a vállalatokra, mind pedig a lakossági internetezőkre. A G Data kiberbiztonsági cég előrejelzése szerint célkeresztbe kerülnek az iPhone-tulajdonosok, terjednek a Zoom és Teams értekezletekre szóló hamis meghívók.





Az OTP Bank szerint túl sok magyar mond le a biztonságról a kényelem miatt

Az adathalász csalók egyre változatosabb módszerei miatt könnyen válhat áldozattá az is, aki tudatosabb felhasználó. Az OTP Bank a 18–69 éves magyar lakosság körében kutatást készített az adathalászat témakörében, hogy megismerje a magyarok bankbiztonsággal kapcsolatos tudás-és tudatosságszintjét. A kutatásból kiderült, még mindig sokan vannak, akik alábecsülik a veszély mértékét és az egyéni óvintézkedések fontosságát.



Az OTP felmérte, hányan félnek a balesetektől, és hányan attól, hogy a neten kicsalják a pénzüket

Az OTP Bank által megrendelt kutatás eredménye szerint a bankok nevével visszaélve elkövetett csalásokról szinte kivétel nélkül mindenki hallott már. A válaszadók majdnem felénél már próbálkoztak is a csalók, sőt százból 14 megkérdezett már áldozatul is esett valamilyen csalásnak és 100-ból 9 főnek anyagi kára is keletkezett a visszaélésből.