Mexikói, amerikai és kanadai kutatók arra vállalkoztak, hogy megszámlálják a Kaliforniai-öbölben élő, súlyosan veszélyeztetett disznódelfineket, amelyeknek számát jelenleg már tíz alattira becsülik.
Svéd kutatók még 2014-ben találták meg annak az ichtyoszaurusz néven ismert halgyíknak az egyik maradványát, ami azt mutatja, hogy az állat hamarabb élt, mint eddig gondolták.
Iránban, mindössze 10 hónaposan hunyt el egy Piruz nevű ázsiaigepárd-kölyök, még közelebb sodorva a fajt a kihaláshoz. Mindössze tucatnyi példány élhet már csak belőle a vadonban.
Hiányzik a franciaországi hiúzok fennmaradásához szükséges genetikai sokféleség, ami veszélybe sodorja a fennmaradásukat. Az állatból több mint 120 felnőtt egyed él, azonban a populáció génjeinek változatossági szintje mindössze 38 állattal egyenértékű.
A klímaváltozás mellett a monokultúrák és a bányászat is hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez. Fenntartható életmód nélkül egyre több állat- és növényfaj tűnik el.
Az ausztrál kormány azt tervezi, hogy egy törvénymódosítással 110 ritka állat- és növényfaj kihalását akadályozza meg.
Kutatók a bütykös és a fekete hattyúk génjeit hasonlították össze számítógép segítségével, és kiderült, hogy utóbbi sokkal védtelenebb a különféle betegségekkel szemben.
Már több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján. A WWF idei jelentése pedig a fajok drámai visszaesését mutatja: a következő évtizedekben akár egymillió egyed is kihalhat.
Román természetvédők 259 madárfaj helyzetét elemezték, ebből 7 tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, 27 további faj pedig mérsékelten veszélyeztetett. Az elmúlt évszázadban 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból.
A fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat a kihalás motorja egy kormányközi szervezet friss jelentése szerint.
A kihalás szélére sodródott egy ausztrál sziget őshonos erszényesfaja az elvadult macskák és az élőhelyüket pusztító bozóttüzek miatt – figyelmeztetett egy új tanulmány.
Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a mesterséges intelligencia iparágának meghatározó szereplői az MI veszélyeire. Az aláírók között van például Sam Altman, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezérigazgatója is.
Három hím példány maradhatott életben a jangcei óriás lágyhéjú teknősből, miután az utolsó ismert nőstény is elpusztult, így megpecsételődhetett a faj sorsa.
Csak látszólag tűnik könnyűnek megállapítani, hogy kihalt-e egy állat; valójában alig van ennél nehezebben megválaszolható és megosztóbb kérdés a biológiában.
Egyes becslések szerint még több évtizeddel az utolsó, hivatalosan megfigyelt példány után is életben lehetett néhány egyed a tasmán tigrisből, bár az idő múlásával ennek már egyre kisebb lett a valószínűsége.
Egy Roberto Rozzi paleoökológus által vezetett, friss kutatás szerint azoknál a fajoknál volt a legnagyobb a kihalás kockázata, amelyek a legnagyobb méretbeli eltérést mutatták a kontinensek szárazföldjein élő rokonaikhoz képest – de a kockázatot az emberek megjelenése emeli drasztikusan.
„Az elefántok az erdő kertészei” – mondják a Saint-Louis Egyetem kutatói, nem véletlenül: az erdei elefántoknak ugyanis a bolygó megmentésében is fontos szerepük lehet, mégis a kihalás fenyegeti őket, ami az egész Földre nézve káros hatásokkal járhatna.
Ha az őshonos állat- és növényvilág kihalna Madagaszkáron, jó eséllyel összeomlana a sziget ökoszisztémája, ami az ott élő emberekkel is jelentős hatással lenne.
Egy száz kutatóból álló csoport Joe Biden amerikai elnöktől kért segítséget, hogy a faj jobb védelemben részesüljön.
Több mint ezer pálmafajt fenyeget a kihalás – állapította meg egy új tanulmány. Ez a világ pálmáinak több mint felét jelenti.
