Nagy a baj: már hetente három állatfaj hal ki Ausztráliában
Számos tényező, így a klímaváltozás és az élőhelyük felszámolása is veszélyezteti az ausztrál élővilágot – rohamos léptékben halnak ki az őshonos fajok az országban.
#kihalás
3 milliárd évnyi evolúció veszett oda, mert az emberi tevékenység pusztítja a bolygót
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Videóra vették a vombatot, amiből már csak 400 él a világon
Egy ausztrál természetvédemi terület vadkamerája rögzítette azt a felvételt, amelyen egy északi szőrös orrú vombat látható. A jelek szerint egy fiatal példányról van szó.
A Holdon építenék meg Noé bárkáját, segíthet visszahozni a kihaló fajokat
Egy nemzetközi tudóscsoport szerint a Föld helyett a Holdon kellene tárolni az állatok és növények örökítőanyagát, mert ott kevésbé lenne kitéve az ember pusztító tevékenységének.
Fentről néznek rá az erdőkre, így máris találtak rengeteget, ahova beköltözhetnének állatok
Az ázsiai tigrisek az elmúlt másfél évszázadban élőhelyük 93 százalékát elvesztették. Ez csak egy példa arra, milyen veszélynek van kitéve sok vadon élő faj. Bár tudósok megpróbálnak újabb élettereket találni számukra, ez azonban nemcsak drága, de szinte lehetetlen küldetés is. A NASA nagy teljesítményű műholdjai, amelyek képesek felmérni a növényzet állapotát, segíthetnek a biológusoknak.
Újra kellett számolni a történelmet, egy kutatócsoport átírta a történelem legsúlyosabb kihalási eseményének idejét
A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
Kegyetlenebb dolog történt, mint eddig hitte az emberiség: úgy néz ki, megvan, miért haltak ki nagytestű emlősök
Még ma is folyik a vita arról, hogy mi okozhatta nem csupán a mamutok, hanem úgy általában a nagytestű állatok (megafauna) populációjának jól ismert csökkenését. Sokan az éghajlat változásában találják meg a magyarázatot, dán kutatók azonban biztosak abban, megtalálták az igazi, másra utaló bizonyítékokat.
Sosem volt még ekkora gond a történelemben, az eddig számolt kétszerese, 2 000 000 faj van a kihalás szélén
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
Döbbenetesen sok kétéltűfaj tűnik el, és ez nagyobb baj lehet, mint gondolná
A maláriát terjesztő szúnyogfajok egyedszámát is szabályozzák például a szúnyoggal táplálkozó békafajok – ha ezek egyedszáma csökken, vagy kihalnak, akkor az az emberek szemszögéből is komoly veszélyeket hordozna magában.
A dinoszauruszok nem haltak ki teljesen, még mindig itt élnek velünk
Mint sok más paleontológust, Steve Brusatte-t is az 1993-as Jurassic Park indította el a pályán, azóta pedig már maga is szakértőként működött közre a legújabb Jurassic World-filmen. Azt mondja, a dinoszauruszok és az emberek eredettörténete ugyanaz, még ha a sorsuk más is, és arra figyelmeztet, hogy a túlélési esélyekről is van mit tanulnunk a letűnt világ uraitól. Az Edinburgh-i Egyetem professzorával, a nemrég magyarul is megjelent könyv, A dinoszauruszok tündöklése és bukása szerzőjével a Brain Baron beszélgettünk, többek között arról, miért tévhit az, hogy a dinoszauruszok teljesen kihaltak.
50 évig kihaltnak hittek egy ősi madárfajt, de most megint virágzásnak indult a populáció
Úgy tűnik, megmenekül az új-zélandi takahe madár, mely az emberi tevékenység miatt sodródott a kihalás szélére, és most emberi segítséggel menekülhet meg.
A kihalás szélére került egy ősi ember faj, csak 1280 egyede maradt a Földön
A feltételezések szerint a globális éghajlatváltozás vezethetett oda, hogy nagyjából 930 ezer évvel ezelőtt a genetikai sokféleség szempontjából kritikusan alacsony szintre csökkent az ősi ember egyedszáma.
Magyar törpefalvak 4.: Kilőtt a diplomások aránya a 14 lakosú településen, ahol már 33-an élnek
A törpefalvakat bemutató sorozatunk utolsó részében két borsodi és két zalai települést mutatunk be, amelyeket a betelepülők, úgy tűnik, megmenthetnek a kihalástól. Jöjjenek velünk Pusztaapátiba, Felsőszenterzsébetre, Tornabarakonyba és Perecsére!
Így menti meg a kihalástól Tibor a Kárpátok pónijait bakonyi tanyáján – videó
Tibor missziója a hucul lovak megmentése. Övé a leggazdagabb génállományú hucul ménes az egész világon. A huculokat sokan a Kárpátok pónijaként is szokták emlegetni. Nemrég még a kihalás fenyegette őket, és Tibor a bakonyi Tűzkövesbörc tanyán azon dolgozik, hogy ez többé ne legyen így. A Deutsche Welle riportja.
Bizonyítékot találtak rá, hogy a krokodilok képesek a szűznemzésre
A Costa Rica-i állatkert egyik nősténye olyan utódot nemzett, amelynek genetikai kódja szinte teljesen azonos volt a sajátjával.
Fóka-valóságshow-t tanulmányoznak a tudósok, hogy segítsenek nekik a túlélésben
Két fókakolóniából származó nyolc nőstény hátára rögzítettek kamerát ausztrál tudósok, így csaknem 90 órás fim mutatja be az állatok életét.
Ebből még nagy baj lehet: eltűnhet a virágos növények 45%-a
A Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti – figyelmeztettek a tudósok egy új, átfogó tanulmányban.
„A sorsuk az emberiség kezében van” – figyelmeztetnek a tudósok, a kihalás szélére kerülhetnek a poszméhek
Jelentősen csökkenhet a következő évtizedek során a poszméhek élettere Európa-szerte, és ez egyes helyeken a populáció súlyos csökkenéséhez vezethet.
2700 év alatt összehozhatja az emberiség a Föld történetének legnagyobb kihalását
Ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, akkor megismétlődhet az, ami 252 millió évvel ezelőtt már egyszer megtörtént: az élőlények jelentős többsége eltűnhet a Föld színéről.
A jegyzékbe vett 58 faj 97%-a már a kihalás szélén áll
Jelentősen romlott a vándorló életmódot folytató állatok helyzete a világban, ezeknek a fajoknak több mint ötödét ma már a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység miatt – derül ki az ENSZ hétfőn közzétett jelentéséből.