Oroszország feketedoboz lesz, hiába szeretné megérteni a világ, mi folyik Moszkvában. A sajtófelhajtást megkapta Trump, semmi mással nem lehet elégedett. Ukrajna nem lehet semleges állam, de a finnlandizáció szükséges. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Hiába viselkednek véreskezű zsarnokként Afrikában az oroszok, és hiába kopott meg már Kína fénye a kontinensen, a nyugati hatalmak így is nagy hátránnyal indulnak az afrikai országokban, a gyarmatosítás emléke miatt. Ennek ellenére nem adják fel, bár a Kelethez képest sokkal demokratikusabb keretek között, de ők is szeretnék zsebre vágni Afrikát. Magyarország is nyomul, de vajon mennyire tesz keresztbe a kormány törekvéseinek Orbán Viktor egyik legbiztosabban működő trükkje, a migránsok ellen hergelő propaganda?
Korábban indult, de az elmúlt két évtizedben vált iszonyatosan látványossá, ahogy Kína megpróbálja zsebre vágni Afrikát. Segítő keleti bácsiból kőkemény behajtóvá vált, miközben a kínai pénzen, kínai anyagból, kínai szakértelemmel épített autópályák, erőművek pár évvel az átadás után már porladnak is szét. Pekinget azonban nem tántorítják el a részleges kudarcok, és a stratégiáján csavarva egy fokkal woke-osabban folytatja a nyomulást Afrikában.
Komoly szigorítást eszközölt a Midjourney, amivel a világ több vezető politikusáról is készült már deepfake fotó: letiltották annak lehetőségét, hogy bárki a világban a kínai elnökről készíttessen fotót.
Ha a kormány az elmúlt 7–8 évben nem abba ölte volna a diplomáciai erőforrásait, hogy minél rosszabb viszonyt alakítson ki legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával, akkor Magyarország egyértelmű geopolitikai nyertese is lehetne egy ukrán győzelemnek, és a magyar gazdasági szereplők aktívan kivehetnék majd a részüket az újjáépítésben – mondta a hvg360-nak adott interjúban Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. A kormány akkor játszotta el utolsó esélyét, mikor kivonta magát a közös fegyverszállításokból. De miért pont most írt a Spiegel arról, hogy maffiamódszerekkel üldözik el a német cégeket? Mire játszik Kína a háborúban? Mi lesz, ha szétesik a nyugati egység? Az interjú a háború eszkalációjának lehetőségeiről szóló vitasorozatunk újabb része.
Évszázados kihasználásért és személyes megaláztatásokért vehet bosszút Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, ha segítségre szoruló partnerként kezeli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Sok tanulsággal szolgál a szocialista múlt ahhoz is, milyen szerep jut a kis Magyarországnak a nagyhatalmak játszmáiban.
Kína a revizionista erők élére állt, próbálja visszaszorítani a liberális nemzetközi rendet, Oroszország azonban csak a famulusa lehet, mutat rá Ulrich Speck, a svájci lap külpolitikai elemzője.
Mi a kockázata annak, hogy Magyarországot nem hívták meg a washingtoni demokráciacsúcsra? Erdogannak minden oka megvan aggódni a májusi választások miatt. A fejlődő világot adósságválság fenyegeti, Kína kölcsönökkel házal. Dalos György író, történész rangos kitüntetést vett át. Válogatás a világlapok írásaiból.
A kínai energetikai vállalat, a China Energy 2011-ben kezdte el építeni a maertangi erőművet, most készültek el vele. Teljes kapacitással 2024 márciusában kezdhet el üzemelni. Ha bekapcsolják, 7,3 milliárd kWh elektromos áramot termelhet.
Peking minden érintett féllel, beleértve Ukrajnát is, kapcsolatban áll – egyelőre konkrétumok nélkül ennyi a kínai válasz arra, hogy az ukrán elnök meghívta kínai kollégáját Kijevbe.