Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy a két ellenség, Oroszország és Kína diktáljon a nemzetközi hadászati színtéren, írja a Washington Postban megjelent elemzésében Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója.
Az utolsó érvényben lévő leszerelési megállapodás felfüggesztésével Moszkva oda akar csapni Washingtonnak, ám a két atomnagyhatalom a hidegháború vége óta megőrizte a józanságát a nukleáris fegyverkezésben. Reagálniuk kell viszont arra, hogy Kína szeretne hozzájuk felzárkózni.
A világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait - mondta Li Ko-csiang miniszterelnök a Népi Kongresszus éves ülésszakának megnyitóján vasárnap Pekingben.
Az Európai Parlament védelmi és biztonságpolitikai albizottsága szakértőket hallgatott meg, hogy értékeljék mekkora fenyegetést jelenthet Oroszország és Kína katonai és haditechnikai együttműködése az orosz–ukrán háború tükrében. Oroszország és Kína több szempontból is furcsa párost alkot a katonai együttműködés terén, de ez nem azt jelenti, hogy a kapcsolat erősödése nem jelenthet problémát a jövőben.
Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Vlagyimir Putyin. Az amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.
Nem arról van szó, hogy le kell válni a kínai gazdaságról, a szoros kapcsolatokból fakadó kockázatot kell csökkenteni, mert egy diktatórikus rezsimről van szó, mondja Reinhard Bütikofer a Die Weltnek adott interjúban.
A település polgármestere elismerte: egy olyan beruházó érkezhet, ami a Mercedesnek és a BMW-nek gyárt akkumulátor alkatrészeket. A helyi képviselő-testület is alig tudott valamit, amikor az erről szóló előterjesztésről döntött.
Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Kína kifelé erőt sugároz, belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével. A Kínai való világ című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez sorozatunk utolsó része.
A kínai kormány minden eszközzel igyekszik megtiltani, hogy a felhasználók hozzáférjenek a ChatGPT-hez, miközben felszólította a technológiai cégeket, hogy fejlesszék ki annak kínai változatát.