A kínai gazdasági expanzió sokakat megrémít, akik a fejlett országokban a munkahelyek tömeges elvesztését és egy olyan piaci verseny eljövetelét vizionálják, amelyben csak veszíthetünk. Frissen publikált kutatások azonban ellentmondani látszanak ennek.
A nagymértékű gazdasági növekedés mellékhatása nemcsak az infláció, de a "vagyonbuborék" növekedése és a gazdaság kiegyensúlyozatlansága is Kínában.
Kína több pénzt ad a fejlődő országoknak, mint a Világbank - derült ki a Financial Times keddi összeállításából.
A kínai központi bank (PBoC) a hétvégén ismét kamatot emelt, a jegybanki alapkamat így alig két hónap alatt már másodszor nőtt a világ második legnagyobb gazdaságát működtető ázsiai országban, ahol egyre nagyobb gond az infláció.
Felminősítette Kína és Hongkong eddig is magasan elsőrendű befektetői adósosztályzatait csütörtökön a Standard & Poor's, a stabil makrogazdasági és pénzügyi helyzettel indokolva a lépést.
Kína gazdasága 9,9 százalékkal nőhet az idén, miközben nő az inflációs nyomás - közölte előrejelzését kedden a vezető kínai gazdasági "agytröszt", a tudományos akadémia mellett működő gazdaság-előrejelző intézet.
Huszonöt havi csúcson, 4,4 százalékon volt októberben az infláció Kínában, miközben közel 20 százalékkal nőtt a fogyasztás és némileg csökkent a kihelyezett hitelek összege - tájékoztatott az országos statisztikai hivatal csütörtökön.
Kína devizatartaléka - amely a legnagyobb a világon - elérte a 2,5 ezer milliárd dollárt a harmadik negyedév végére, 48 milliárd dollárral nőtt a szeptemberben záródott három hónapban – közölte a Bloomberg.
Kínában 66 milliárd dollár működőtőkét fektettek be külföldiek az első nyolc hónapban, 18,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A sikeres fejlődés érdekében a kínai gazdaság mindazt megvásárolja külföldön, amire szüksége van. Fejlett országokban technológiát (esetenként komplett cégeket), fejlődő országokban nyersanyagokat szerez be milliárdos nagyságrendben.
Egyenlő bánásmódot, a helyi cégekéhez hasonló hozzáférést akarnak a kínai piachoz az európai cégek − erről ír csütörtökön kiadott évi értékelő kiadványában az EU kínai kereskedelmi kamarája.
A kínai kutatási központ tanulmánya szerint 2010 első félévében 60 százalékkal, 2.250 milliárd jüanra (257 milliárd euró) nőtt Kínában az internetes eladások értéke 2009 hasonló időszakához képest. Tavaly az internetes kereskedelem értéke átszámítva 410 milliárd dollárra rúgott.
Kína második negyedévi hazai összterméke nagyobb volt Japánénál, s ezzel négy évtizedes második helyéről taszította le a szigetországot. Peking azonban visszafogottan ünnepel, a növekedés kiegyensúlyozatlan, és terjednek a bérsztrájkok.
A japán gazdaság növekedése 0,1 százalékra lassult a második negyedévben az első negyedévhez viszonyítva, a japán kormány hétfői közlése szerint.
A kínai gazdaság elemzői mind nagyobb nyugtalansággal figyelik az ingatlanpiac szárnyalását. A pekingi kormány már maga is hozott már intézkedéseket a spekuláció fékezésére – ám, mint a The New York Times írja, éppen a más ágazatokban tevékenykedő kínai állami óriáscégek e szektorba irányuló beruházásai verik fel az árakat.
A kínai központi bank több hazai banknak engedélyezi, hogy aranyat exportáljon és importáljon, részeként annak az intézkedéscsomagnak, amelynek célja a szabadabb aranykereskedelem megteremtése, végső soron a kínai aranypiac fokozatos megnyitása.
Az utóbbi időben a nyugati sajtó is felfigyelt a kínai hitelminősítőkre, elsősorban a legnagyobbnak számító, a kínai piac 25 százalékát magáénak mondó Dagong ügynökségre (Dagong Global Credit Rating), amely egyre hangosabban követel helyet magának és egyben a kínai szempontoknak a világgazdaság napja alatt.
A kínai textilipari üzemeknek a fele tönkremehet, ha a kínai nemzeti valuta öt százalékot erősödik az amerikai dollárral szemben − állítják ipari szakemberek.
Kína külső adóssága 443,2 milliárd dollár volt az idén az első negyedévben, 3,4 százalékkal haladta meg a tavalyi utolsó negyedév végi szintet – közölték kínai hivatalos források pénteken.
Kína és Tajvan történelmi jelentőségű gazdasági együttműködési szerződést kötött kedden. Az úgynevezett ECFA-egyezmény számos termék behozatali vámját törli el, hozzáférést biztosít tajvani vállalatoknak a kínai belföldi piacra, elsősorban a szolgáltatások terén. Az egyezmény Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeou) tajvani köztársasági elnök közeledési politikájának eredményeként született meg.
