Juan Manuel Santos, kolumbiai elnök a londoni üzleti lap tudósítójának elmondta, hogy a „ez egy valós ajánlat… és egészen előrehaladott állapotban van.” A kínaiak által készített tanulmányok „már meghatározták, hogy mennyibe kerülne egy tonna árú mozgatása a két part között, illetve már a befektetés minden költségét is kikalkulálták.

adncolombia.com

A lap szerint ez csak egy újabb bizonyíték arra, hogy Kína egyre növekvő agresszivitással próbál pozíciókat szerezni a fejlődő országokban, hiszen a kínai bankok egyre több pénzt nekik az elmúlt két évben, mint a Világbank.

A 220 kilométer hosszú „száraz csatorna” a Csendes-óceán partjáról indulva az atlanti parton egy új városba fut majd be nem messze Cartagenától, ahol az importált kínai termékeket összeszerelnék többek között az amerikai kontinens országaiba irányuló reexport céljából. Visszafelé pedig a Kolumbiából származó nyersanyagok utaznának Kínába.

„Nem akarok túlzott várakozásokat kelteni, de sok ráció van a tervben, hiszen Ázsia a világgazdaság motorja” – mondta Juan Manuel Santos.
Kolumbia mér régóta álmodozik róla, hogy megteremtse a Panama-csatorna konkurenciáját. Az ország az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese Dél-Amerikában, de Bogotá frusztrált amiatt, hogy a már négy éve mindkét kormány által négy éve aláírt szabadkereskedelmi egyezményt a washingtoni Kongresszus egyelőre nem ratifikálta.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök. Megnyitná a kínai csatornát

AP

A bilaterális kínai-kolumbiai kereskedelmi kapcsolat viszont felvirágzott, hiszen az 1980-as 10 millió dollárról 2010-re több mint 5 milliárd dollár értékűre emelkedett, amivel Kína a második lett az USA után Kolumbiai külkereskedelmi partnerei között. „Kolumbia nagyon fontos stratégiai pozícióban van, és mi úgy tekintünk erre az országra, mint kikötőre a többi latin-amerikai ország számára is” – monda Gao Zhengyue, Kína kolumbiai nagykövete.

A „csatorna-projekt” az FT értesülései szerint csak egy a kínai ajánlatok egész sorozatában, amelyekkel megpróbálják felélénkíteni Kolumbia szállítási kapcsolatait Ázsiával, s egyben feljavítani az ország elmaradott infrastruktúráját, ami Santos elnök adminisztrációjának egyik prioritása.

A kínai-kolumbiai tisztviselők szerint a megbeszélések igen előrehaladott stádiumba jutottak egy 791 kilométer hosszú vasútfejlesztéséről, és a Csendes-óceán partján fekvő kikötőváros, Bonaventúra korszerű kiépítéséről. A 7,6 milliárd dolláros projekt pénzügyi forrásait a Kínai Fejlesztési Bank adja, és a Kínai Vasutak viselnék a szakmai feladatokat. A tervek szerint Kolumbia belső gazdaságilag fontos területeiről évente mintegy 40 millió tonna árú érkezhetne a kikötőkbe. Az elsődleges termék a szén volna, amit Kínába szállítanának. Kolumbia ugyanis a világ ötödik legnagyobb szénkitermelője. A kőszén javát jelenleg az atlanti kikötőkön keresztül exportálják, de a kereslet a pacifikus oldalon is egyre nagyobb.