Simor András után egy másik korábbi jegybankár, Király Júlia is részletesen beszélt arról, hogyan kényszerült távozni egy nemzetközi pénzintézet vezetéséből.
A jegybank korábbi alelnöke úgy véli, ahogy bejelentik, hogy „Magyarország újra Európa része”, megnyílnak az EU-s kohéziós alapok, a fideszes pénzszórás kiiktatásával pedig még ezer-háromezer milliárd forint megtakarítás is elérhető.
A Mindenki Magyarországa elnöksége nem támogatná, hogy a mozgalom párttá váljon, a tagok pedig nem lépnek be a Márki-Zay Péter elnök által alapított Civilek Pártjába – derült ki, miután több elnökségi taggal is beszéltünk.
Már a napokban is részt vehet kampányeseményeken. A Róna Péter miatt írt levele hirtelen felindulásból született.
Király huncut, pici gazembernek nevezte Rónát, aki miatt nem szerepel többet nyilvánosan a kampányban.
Márki-Zay Péter szerint Király Júlia „a gazdasági területért felelős koordinátor” marad, csak Róna Péterről nem akar nyilatkozni.
Évtizedes vagdalkozás éledt fel a közgazdász-jogász jelölése után.
480 forintos üzemanyagárról döntött a kormány; kilencéves csúcsra emelkedett az infláció; rég nem látott mértékben növekszik a lakhatásra szánt állami támogatás összege, de még mindig a 2007-es szint alatt marad. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nem megfenyegették, csak figyelmeztették a KBC-t a kormányoldalról – mondja Király Júlia, aki lemondott a pénzintézet igazgatósági tagságáról. A kormánynak az nem tetszett, hogy kampányolt Márki-Zay Péter mellett. Az MNB volt alelnöke szerint ez nem róla vagy a bankról, sokkal inkább a magyar közállapotokról szól.
Az MNB volt alelnöke A kérdés című műsorunkban Bárdos Andrásnak úgy fogalmazott: "ebben az országban csak úgy érdemes létezni, ha minden erőmmel azon vagyok, hogy ez a rendszer megváltozzon". Beszélt arról, mi történt, miután kiállt Márki-Zay Péter mellett, és miért távozott a KBC Bank igazgatóságából. A teljes adás pénteken, délelőtt 11 órától látható a hvg360-on és a hvg.hu-n.
A pénzügypolitika egyik vezetője személyesen fáradt el a KH vezetéséhez, hogy jelezze: a kormány nagyon nem nézi jó szemmel, hogy politikailag aktív emberek ülnek egy független bank független igazgatóságában - írta a 444.hu.
A volt MNB-alelnök azt állítja: fenyegető üzenetet kapott miatta a bank a kormánytól.
Közgazdászok szerint kettős kára lesz az országnak abból, ha a jogállamisági kritériumok miatt a magyar kormány megvétózza az uniós költségvetést és az újjáépítési alapot.
Az MNB volt alelnökének angolul megjelent könyve a 2008-as válságkezelés menetét idézi fel, különös aktualitását pedig a koronavírus-járványt kísérő visszaesés adja, amikor ismét előáll az évtizedes dilemma: mit tehetnek a jegybankárok a krízis enyhítéséért.
Sokat, de nem eleget. Tíz évvel a globális krízis után a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságosabb ugyan, de a politikai következmények nem sok jót ígérnek.
A jegybank korábbi alelnöke jogerősen pert nyert az MNB-vel szemben. Az ítélet szerint a polgároknak joguk van bírálni a politikai intézményeket, akár harsányan és durván is.
Varga Mihály szerint komoly változások lesznek az adórendszerben: a cél a társasági adó két kulcsának közelítése 10 százalék körül, az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése, még áfa is csökkenhet ebben a ciklusban.
„A devizahitelezésről évek óta nincs ésszerű párbeszéd, szinte kizárólag érzelmi alapon nyilatkoznak róla. Ilyen felfokozott állapotban a józan megfontolásokat sem lehet végiggondolni. Az, ami a politikai diskurzus alaptételévé vált, s amit a sajtó jelentős része is átvesz, hogy a bankok tisztességtelenek voltak „a zemberekkel” szemben, olyan erővel és érzelmi töltettel van jelen a magyar közbeszédben, hogy ez alól bármelyik döntéshozónak nagyon nehéz kivonnia magát” – állítja Király Júlia az MNB volt alelnöke a HVG e heti számában megjelenő interjúban.
Sikeres nők segítenének a sikerre vágyó nőknek, hogy boldoguljanak a férfivilágban. Egy illusztris mentorcsapattal induló vállalkozás nem olcsóért vállalja, hogy kezelésbe veszi a vezetésre termett nőket, de van egy kis bibi.
