#kivándorlás



A korfát súlyosan torzítva zuhan a magyar lakosságszám

Mintha csak két végén égetné a gyertyát az ország, olyan drámaiak a demográfiai adatok: a születésszám zuhan, a várható élettartam viszont alacsony. Mennyivel lennénk kevesebben, ha nem költöztek volna az anyarországba a határon túli magyarok százezres nagyságrendben? És mennyit számít a kivándorolt magyarok tömege? Miért élnek annyival rövidebb ideig a magyar férfiak, mint az osztrákok – amikor a hatvanas években még fordítva volt?


Könnyebb az élet, a tojás viszont hiányzik – így élnek Máltán a magyar kivándorlók

Miközben Magyarországon egyre többen érzik kilátástalannak a hétköznapokat, Máltán évről évre nő azok száma, akik új életet kezdenének a kedvezőbb fizetések, a több nyelven működő munkaerőpiac és a sokszínű, befogadó közeg miatt. Bár a hivatalos máltai statisztikákban a magyarok egyelőre csak az „egyéb nemzetek” kategóriájába férnek be, a személyes történeteik jól mutatják, miért vonzó célpont a külföldre vándorlók számára ez az alig fél-budapestnyi sziget.



„Más mocskát takarítani szörnyű érzés volt” – jól hangzik, de bitang nehéz magyarként boldogulni a világ egyik legjobb országában

Gyönyörű tájak, tiszta levegő, béke és magas fizetések. Nemcsak Európában, de az egész világon Svájcban a legjobb az emberek életminősége egy friss felmérés szerint. Az ország évi több ezer magyart vonz a jobb megélhetés és jobb élet reményében, külföldiként azonban gyakran szinte lehetetlen lakást és munkát szerezni. Ma már, azt mondják, nem is lehet gyorsan sok pénzt összeszedni. Beszéltünk olyan háromgyerekes anyával is, aki épp a vagyonát éli fel odakint, mert a magyar orvosok már lemondtak nagybeteg lányáról.


„Nem úgy fekszel le, mint Magyarországon, hogy gyomorgörcsben vagy akkor is, ha jól élsz” – így érzik magukat a Spanyolországba települt magyarok

Nyugodt környezet, pezsgő városi élet és összességében derűsebb mindennapok várják azokat, akik Spanyolországot választják új otthonuknak, de mindennek ára van. A munkaerőpiac telített, az ingatlankeresés valódi küzdelem, spanyol nyelvtudás nélkül pedig nagyon nehéz boldogulni. Mégis egyre többen költöznek a tapas hazájába, köztük magyarok is, akiket arról kérdeztünk, hogy miért költöztek ki, és mennyire elégedettek új életükkel.


Így leszünk kevésbé stresszes bevándorlók

Bár a kivándorlás problémáit mindenki máshogy éli meg, tudatosan érdemes készülni azokra a mentális kihívásokra, amelyekkel óhatatlanul szembesül az, aki idegen országban kezd új életet. Milyen kultúrsokk és többletstressz éri a kivándorlókat? Miért kell energiát fektetni a mikrokapcsolatokba? És az új helyen milyen pszichés előnyök kompenzálhatják a magány és a szorongás nyomasztó érzéseit?



Néha el kell távolodnunk, hogy közel kerülhessünk

Egy életünk van, én pedig egyik döntésemet sem bántam meg, mert mindegyik vezetett valahova – fogalmazott Tamás Rita a HVG Extra Pszichológia Szalon vendégeként. A közel két éve Norvégiában új életet kezdő újságíró, személyi edző az est során arról is beszélt a minap, hogy mire talált rá kétezer kilométerre a hazájától, mi az, amiben Magyarország jobban teljesít a skandináv országnál, és hogyan juthatunk el az önazonosságra országváltás nélkül is.





Húsz éve önti ránk a pénzt az EU, de hogyan éltünk vele?

Mai árfolyamon közel 26 ezer milliárd forint a tiszta nyeresége Magyarországnak azzal, hogy 2004-ben EU-tag lett. Tényleg fejlődtünk is az elmúlt húsz évben a történelmi szintű pénzesőnek hála, azonban sokkal rosszabbul éltünk az eséllyel, mint bármelyik másik ország a környékünkről, úgyhogy szép lassan elhúz tőlünk Közép-Európa és utolér Bulgária. Megnéztük, mi az EU-tagságunk első húsz évének mérlege a gazdaságban.