Legalább 6-7 millió ukrán érkezett a háború kezdete óta Magyarországra – hihetnénk, ha összeadnánk az összes számot, amit a rendőrség 2022 óta napi szinten közölt, hányan jöttek át ide Ukrajnából. Sokan emlékezhetnek még, a háború elején minden nap érkezett egy rendőrségi összesítés az Ukrajnából aznap érkezőkről, amire hivatkozva aztán a kormány büszkélkedett azzal, hogy milyen sokakat fogadtunk be, csakhogy villámgyorsan kiderült, hogy ennek a statisztikának semmi értelme nincs.

Nyilván nem él itt több millió ukrán, a rendőrségi adatokról kiderült, hogy mi a baj: beleszámítják az ingázókat is, akik nem a háború elől menekülnek, csak átjönnek Magyarországra, majd mennek haza. (Az MTI azért kitart, még most is minden reggel lehozza, hogy előző nap nagyjából ötezren érkeztek Ukrajnából, majd ebből szinte semelyik újságnál nem lesz hír, az összes újságíró tudja, hogy ennek a számnak így nincs semmi értelme.)

De a háború hatása igenis megmutatkozik azokban a statisztikákban, amelyeket komolyan lehet venni. Azt, hogy pontosan hányan érkeztek Ukrajnából 2022 óta, nehéz pontosan megmondani, annyi biztos, hogy az EU lakosságszáma rég nem nőtt akkorát, mint 2022 és 2024 között, 445 millióról 449 millióra.

Ukrán menekültek graffiti egy Klauzál utcai ház falán

Kacskovics Mihály Béla

Sőt, Magyarországon is lehet látni a háború egy egészen váratlan hatását. Az Eurostat nemrég tette közzé a demográfiáról és a migrációról szóló részletes adatait, ebből kiderül, hogy jó menedék lettünk – de nem az ukránok számára, hanem azoknak az oroszoknak, akik szeretnének egy EU-s állampolgárságot.

Az teljesen természetes, hogy 2022-ben és 2023-ban a korábbiaknál sokkal több orosz, illetve ukrán ember kért és kapott is állampolgárságot valamelyik EU-tagállamtól. Magyarország viszont szinte teljesen egyedi:

nálunk úgy nőtt nagyot az állampolgárságot szerző oroszok száma, hogy eközben az ukránoké még vissza is esett.

Nézzük a legfőbb számokat!

Nem túl sok ember kap magyar állampolgárságot, de azért nem is vagyunk bezárkózó ország. Évente nagyjából 2-4 ezren lesznek magyar állampolgárok – a velünk nagyjából azonos népességű Csehországban hasonló a helyzet, a három és félszer ekkora Lengyelországban pedig 3-4-szer ekkora számok vannak.

Logikus, hogy messze a legtöbben azok kapnak magyar útlevelet, akiknek az első állampolgársága román vagy szlovák (most épp 1126-an, illetve 311-en voltak), 2019 óta minden évben az övék az első két hely. 2023-ban azonban történt egy nagy változás a harmadik helyen: feljöttek ide az oroszok. Ez persze még mindig nem inváziót jelent, csak 138 embert, de így is a háború előtti szint kétszeresét éri el. Eközben Ukrajnából érkezve az eddigieknél is kevesebb ember kapott magyar állampolgárságot, feleannyi, mint az elmúlt évtized közepén.

De mi a helyzet más európai országokkal összehasonlítva?

• Velünk együtt öt olyan ország van, ahol a második állampolgárságot szerzők között a Top3-ban vannak az oroszok – Ciprus, Észtország, Lettország és Finnország a másik négy. Ezek közül Észtországban, Finnországban és Cipruson az állampolgárságot szerző ukránok száma is megnőtt, még ha nem is annyira, hogy az első háromba beférjen.
• Szintén öt olyan ország található, ahol az oroszok és az ukránok is beletartoznak az első háromba a kettős állampolgárok között: Bulgária, Csehország, Görögország, Lengyelország és Románia.
• És akad két állam, ahova ukránok mennek viszonylag sokan, oroszok nem: Szlovákia és Litvánia. Utóbbi azért is egyedi, mert az egyetlen olyan tagállama az EU-nak, amely egyetlen orosznak sem adott 2023-ban állampolgárságot.

Az is érdekes, kik voltak nálunk a harmadik helyen a magyar-román és a magyar-szlovák kettős állampolgárok mögött. 2018-ban és 2019-ben az ukránok – előtte két évig pedig annyian kapták meg Ukrajnából a magyar állampolgárságot, hogy a második helyen voltak, a Szlovákiából származók előtt –, aztán 2020-ban és 2021-ben az egyiptomiak, 2022-ben pedig a venezuelaiak.

Ami pedig a 2023-as listát illeti, az első három mellett még azt érdemes megemlíteni, hogy

• Venezuelából 134-en,
• Egyiptomból 82-en,
• Ukrajnából 72-en,
• Szerbiából 61-en,
• Németországból 47-en,
• Vietnamból 39-en,
• Törökországból 38-an,
• az Egyesült Államokból 26-an,
• Kínából 22-en,
• Nagy-Britanniából 20-an

kaptak magyar állampolgárságot.

És hova vándorolnak ki a magyarok?

4271 olyan magyar volt, aki 2023-ban Európa valamelyik másik országában kapott állampolgárságot – plusz azok, akik brit állampolgárságot vettek fel, az ő adataik itt nem szerepelnek. A legtöbben, 2105-en német útlevelet kaptak a magyar mellé, 531-en svédet, a harmadik legtöbben pedig, 383-an a nem EU-tag, de az Eurostatnak adatot azért szolgáltató Svájc állampolgárságát vették fel. Érdekes, hogy volt 1-1 olyan ember, aki a magyar állampolgársága mellé román, illetve bolgár útlevelet is szerzett magának – ő is kevésbé korrupt országba ment át, mint ahonnan indult.