Összesen 29 224 vállalkozás kezdte meg a működését Magyarországon az idén november végéig, csaknem kétezerrel kevesebb, mint tavaly az első tizenegy hónapban - derül ki a Wolters Kluwer Kft. és a Napi.hu által üzemeltetett Céginfo.hu adatbázisából.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) az államigazgatás modernizálása, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) exportjának támogatására a magyar állam számára 50 millió eurós, míg a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. számára 100 millió eurós hitelkeretet nyújt, az erről szóló szerződéseket pénteken írta alá Baranyay László, az EIB alelnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója.
A kormányzat továbbra is keresi a lehetőségeket, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) számára legkönnyebben elérhető finanszírozási formát, a Széchenyi Kártya Programot tovább bővítse - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára csütörtökön.
Az öt évvel ezelőtt kezdődött gazdasági válság a hazai vállalkozások többsége szerint már elérte mélypontját. A cégvezetők legnagyobb arányban a gazdaság hosszú távú stagnálására számítanak, de jelentős részük feltételez már javulást. A válságból való kilábalást illetően az agrárcégek és a középvállalkozások látják legderűsebben a jövőt.
Az online pénzügyi szolgáltatásokat fejlesztő IND néhány év alatt vált miskolci garázscégből vezető európai középvállalattá. Ráadásul minden esélyük megvan, hogy ők legyenek a következő magyar gyökerű, multinacionális technológiai nagyvállalat. Vinnai Balázzsal, a cég alapító-ügyvezetőjével beszélgettünk cégvezetésről, víziókról, banki jövőről, sárga csekkekről.
A magyar vállalkozások erősen érzik a tranzakciós illeték terhét, de 40 százalékuk semmit sem tett a jelenség ellen. A többség az utalások összevonásával, illetve több készpénzes művelettel reagált – derült ki egy felmérésből.
A tranzakciós illeték a legtöbb vállalkozás számára nagyon komoly érvágást jelent, emiatt azonban nem terveznek bankváltást, viszont több készpénzt használnak.
Kismértékben tovább növekedett a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 60 százaléka tervez fejlesztést. Ezzel már ötödik negyedéve növekszik folyamatosan a beruházásban gondolkodó vállalkozások aránya, míg a célok közül továbbra is az informatikai fejlesztések állnak az élen – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Adatvédelemben meglepően jól állnak a magyar kkv-k, egy friss felmérés szerint náluk kisebb kockázat rejlik az adatkezelésben, mint a német, a francia vagy az angol cégek esetében.
A kis- és középvállalkozások (kkv) szerepéről, valamint a technológiák exportjáról is egyeztetett Orbán Viktor kormányfő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével, Sir Suma Chakrabartival hétfőn a Parlamentben.
Bíztató a magyar kis- és középvállalati (kkv) szektor beruházási kedve: a vállalkozások 57 százaléka tervez valamilyen jellegű fejlesztést a következő öt évben, és közülük 37 százalék akár új építésbe is belefogna a következő egy év során - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet hétfőn közzétett felméréséből.
A Növekedési Hitelprogram első szakaszában a vállalkozások több mint kétharmada hallott a kedvezményes hitellehetőségről, többségük azonban akkor nem élt, vagy nem tudott élni a lehetőséggel. A vállalkozások úgy látják, inkább a nagyobb cégek tudtak részt venni a programban. Máskülönben a szektor beruházásainak növekedéséhez fontosabbnak gondolják a kedvező piaci lehetőségeket és gazdasági kilátásokat, mintsem a kedvezményes forrás biztosítását.
Brit Kereskedelmi Központot hoz létre Budapesten a brit nagykövetség, a brit kormány Export- és Befektetés-ösztönzési Irodája (UKTI) és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH). Az új intézmény célja, hogy tovább erősítse a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat az Egyesült Királyság és Magyarország között, valamint növelje a brit kis- és középvállalatok exportját Magyarországra.
Miért aggódnak a cégvezetők? Drága a munkaerő, gyér a kereslet, esetleg túl sok mindenbe szól bele az állam? Talán meglepő, de az Egyesült Államokban az utóbbi lehet az igaz.
Kutatások szerint Magyarországon akár a munkavállalók hatoda is feketén kaphatja fizetését, vagy annak egy részét. A fehér, legális zónán kívüli foglalkoztatás gúzsba köti a magyar gazdaságot. Nem elég, hogy a torzítja a versenyt a feketebér, eltéríti a gazdaságpolitikai intézkedéseket, de kevesebb az adóbevétel is, s a munkavállalók számára is megalázó ez a megoldás. Borítékozás, kódolt üzenetváltások, megkésett kifizetések és a feketepénz, ami nélkül magyarok százezreinek megélhetése kerülne veszélybe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (NHP) első szakaszában a 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5 százalékára kötöttek hitelszerződést kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv-k) a hitelintézetek, ami a mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódóan közel 701 milliárd forintot tesz ki - közölte a jegybank pénteken.
Annak a vállalkozásnak is van lehetősége néhány milliós forráshoz jutni, amely egyébként nem alkalmas a banki, kockázati tőke vagy állami támogatás igénybevételére. De hogyan is folyik mindez? Íme, néhány példa arra, hogy milyen technikai-jogi formákban képzelhető el egy angyal bevonása.
Az előző negyedévi ugrásszerű javulás után most ismét pesszimistább hangulatba kerültek a vállalkozások. A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index 7 pontos csökkenést követően jelenleg -18 ponton áll. A negatív irányú változás hátterében főként a közterhekkel, a gazdaságpolitikával és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások romlása áll. A romló várakozások minden árbevétel kategóriában megfigyelhetők, de továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Bár a kkv-k 90 százalékánál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. Ezek után nem meglepő, hogy szintén majdnem egyötödük már szenvedett el versenyhátrányt adataikkal való visszaélés miatt.
Az év végi juttatásokhoz kapcsolódóan több munkáltató tervezi, hogy ajándékutalványt ad a dolgozóinak. Az ajándékozásra több párhuzamos szabály is vonatkozhat az adótörvényben. Ráadásul egy apró figyelmetlenség is sokba kerülhet a munkáltatónak.
