"Majdnem egy évig dolgoztam 2011-ben egy magyar tulajdonú, innovációval foglalkozó cégnek, amely használt külföldi tőkét is" – mesélte a 28 éves Judit, akivel már az állásinterjún közölték, hogy papíron csak gyakornokként tudják majd alkalmazni, ami bruttó 90 ezer forintot jelentett. Ekkor még utolsó éves volt az egyetemen, így csak bruttó 45 ezerre jelentették be. A nettó fizetése ugyanakkor 150 ezer volt, 30 ezret utaltak neki tisztán, a maradék 120 ezret pedig borítékban kapta meg. Ez persze egyfelől neki könnyebbséget jelentett, nem kellett készpénzt kivennie a bankból, ám közben egyéb probléma is adódott. (A hölgyet a valóságban nem Juditnak hívják, a nevét a kérésére változtattuk meg.)

"Az elején nem volt kellemetlen a borítékozás, mert a fizetés minden hónapban azonos napon érkezett. De 3-4 hónap után volt, hogy másfél hónap is eltelt két borítékosztás között, mert a cégnek anyagi gondjai voltak." Ez azt jelentette, hogy a hivatalos részét mindenki megkapta a számlájára időben, a borítékot pedig "minden nap vártuk, mint a gyerekek a Mikulást"."Roppant kellemetlen volt" – tette hozzá Judit.

Judit a következő munkahelyén már törekedett arra, hogy többször ne kerüljön ilyen helyzetbe. "Hosszabb távon nyilván a (nem létező) nyugdíjunk miatt ésszerűbb olyan helyet választani, ahol rendesen adóznak utánunk, de sajnos az ember ma örül, ha kap valahol munkát" – hangsúlyozta.

A magyarok egyhatodát zsebbe fizetik

Bár a fekete-, illetve szürkejövedelmek (amikor a fizetés egy része megy feketén) arányát nehéz mérni, a hazai munkavállalóknak 10-18 százalékát fizethetik tartósan feketén több kutatás szerint is. A becslések szerint a magyar GDP-nek pedig 22 százalékát teheti ki a feketegazdaság aránya, amibe az áfacsalások is beletartoznak. A hazai feketejövedelmek aránya mintha már évtizedek óta beállt volna egy szintre, ami alá nem tudunk lemenni: a feketefizetések a magyar gazdaság mondhatni lételemét jelentik.

A feketepénzek a gazdaság és a munkaerőpiac szinte összes szeletét áthatják. A feketejövedelmek aránya alapvetően meghatározza, hogy egy-egy gazdaságpolitikai intézkedés mennyire éri el a tervezett hatását, vagy hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat tudunk vásárolni, igénybe venni, hiszen azok egy része a rejtett gazdaságból származik. A feketebérek torzítják a gazdaság működését is: egyes cégek a feketejövedelmek miatt alacsonyabb működési költségekkel versenyelőnyhöz jutnak, míg a teljesen legálisan működők küszködnek, vagy meg is szűnnek. A folyamat ráadásul öngerjesztő: minél több cég dönt a feketézés mellett, annál több fehéren működő vállalkozás szorul ki.

hvg.hu

A vendéglátás, építőipar, (kis)kereskedelem a leginkább érintett terület, itt sokszor csak látszat a minimálbéren történő bejelentés (a magyar munkavállalók egyharmada – nem meglepő módon – minimálbér után adózik, felmérések szerint majdnem felük többet keres valójában). Az olyan szektorokban jellemző a feketebér, ahol sűrűn találkoznak a szereplők készpénzzel, itt nagyobb a lehetőség az adócsalásra. A cégek közül a magyar munkavállalók majdnem háromnegyedét kitevő kis- és középvállalkozások azok, ahol nagyobb arányban fordul elő a feketebérezés.

A feketén kapott fizetés a munkavállaló számára is rendkívüli hátrányos tud lenni. Bármikor megvonhatják, és a borítékosztás aktusa, valamint a bérezéssel kapcsolatos kódolt üzenetváltások is rém kellemetlenek.

Amikor a főnök osztja a pénzt

"Már a béralkunál kiderült, hogy a fizetés 30 százalékát kapom majd feketén" – emelte ki a 30 éves Balázs, aki egy magyar tulajdonú, informatikával foglalkozó kkv-nál dolgozik. 150 ezer forintos fizetése fekete részének megérkezéséről e-mailben kap értesítést (ebben nyilván nem így hívják), a munkavállalók egyenként mennek be a "nagyfőnökhöz", ahol ott helyben kézbe leszámolják nekik a tízezreket.

hvg.hu

Az egész rendszert Balázs nem tartja fairnek, de a fizetése összességében egész jól jön ki: az állami szektorhoz képest például még így is jobbak a jövedelmek a cégnél, ahol dolgozik. Az  állami elvonások miatt nem zavarja, hogy fizetésének ekkora része feketén érkezik, úgy számol, hogy neki már úgysem lesz nyugdíja. Ugyanakkor nagyon nem ért egyet ezzel a módszerrel, mivel belekényszerítik egy olyan helyzetbe, melyben nincs választása. Vagy elfogadja ezt a megoldást, vagy mehet az utcára.

Korrekt a nem korrekt

"Minden fizetésnapon körbejár egy HR-es, és az asztalunkra teszi a nekünk járó pénzösszeget egy borítékban" – mondta a 30 éves Andrea, aki egy magyar, a szolgáltatatási szektorban működő kkv-nél dolgozik. Ő is már az állásinterjún, az ajánlattételi körben találkozott azzal, hogy fizetése harmadát feketén kapná majd. A vállalkozásnál a pénz átadását Andrea szerint igen diszkréten oldják meg, mivel természetesen fontos szempont, hogy a szükségesnél többen ne tudjanak róla.

Ő sem örül neki, hogy így érkezik a fizetése, ám nincsenek illúziói a gazdasági állapotokat tekintve, "ha nem lépsz túl rajta, akkor kevés más választásod marad". Szerinte a feketejövedelmet ugyanakkor kompenzálja a jó munkakörnyezet, illetve az, hogy a munkavállalói jogokat a maximális mértékben tiszteletben tartják a cégnél. Arra a kérdésre, hogy vajon nem aggódna-e, ha a vállalkozás visszavenne feketejavadalmazásából, ha rosszabbul menne a cégnek, Andrea úgy válaszolt, hogy első körben nem innen vágnának le, a cég vezetése is tudja, hogy nem igazán lehet ezen a területen faragni, a dolgozók nehezen viselnének el egy komolyabb csökkentést.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!