Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A tranzakciós illeték a legtöbb vállalkozás számára nagyon komoly érvágást jelent, emiatt azonban nem terveznek bankváltást, viszont több készpénzt használnak.
Stabil banki kapcsolatokkal rendelkeznek a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), a többségük elégedett főbankja szolgáltatásaival, és nem is tervezi leváltani azt – derült ki a Budapest Bank kutatásából. A vállalkozások annak ellenére is kitartanak választott pénzintézetük mellett, hogy a legtöbbjük számára a tranzakciós illeték nagy érvágást, havi 40 ezer forint feletti pluszkiadást jelent. A pluszteherre a kkv-k többnyire az utalások átstrukturálásával reagálnak, egyötödük pedig inkább a készpénzes megoldásokat választja.
A felmérésben megkérdezett vállalkozások 90 százaléka megérezte a tranzakciós illetéket, amely a cégek közel felének – főként a nagyobb, legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknak – félmilliós pluszkiadást jelent éves szinten. A jelentős költségnövekmény ellenére a vizsgált kkv-k 40 százaléka egyelőre semmilyen lépést nem tett az illeték hatásának mérséklésére. Amelyek reagáltak, azok utalásaik összevonásával igyekeznek csökkenteni az illeték által érintett banki tranzakciók számát. A cégek közel egyötöde nyilatkozott úgy, hogy több készpénzes műveletet hajt végre, olyan vállalkozás azonban szinte alig akad, amely a tranzakciós illeték miatt bankot váltott volna.
A kutatás eredménye szerint a hazai kkv-k tartós banki kapcsolatokkal rendelkeznek. Egyharmaduk egyetlen bankkal áll kapcsolatban, csak a nagyobb, több mint 100 főt foglalkoztató vállalatokra jellemző, hogy két (27 százalék) vagy három (9 százalék) pénzügyi partnerrel is rendelkeznek. Azok a vállalkozások, amelyeknek több banki kapcsolatuk is van, jellemzően főbankjuknak azt tekintik, ahol a legtöbb pénzügyi tranzakciót hajtják végre, csak kevesen jelölték meg azt a pénzintézetet, ahol a legnagyobb hitelük van.
Bár az elmúlt időszakban több intézkedés – tranzakciós illeték bevezetése, MNB Növekedési Hitelprogram (NHP) – is okozhatott volna fluktuációt, ez mégsem következett be. Az NHP keretében kapott hitelt a kkv-k 15 százaléka ugyan nem a főbankjánál vette igénybe, de ez csak a szektor 0,3 százalékánál vezetett főbank-váltáshoz. Így a tranzakciós illeték hatásával együtt vizsgálva a vállalkozások alig több mint 1 százalékáról mondható el, hogy ezen intézkedések miatt hűtlenek lettek az elsődleges pénzügyi partnerükhöz.
A magyar kkv-k egyébként is nehezen mozdulnak: háromnegyedük még sosem váltott főbankot, és többségük (68 százalék) abban is biztos, hogy a következő egy évben sem teszi ezt meg. Mindössze 5 százalék azok aránya, amelyek fontolgatják, hogy jövőre esetleg lecserélik elsődleges banki kapcsolatukat. Azokat a cégeket, amelyek nem utasítják el a bankváltást, elsősorban kedvezőbb számlacsomag-ajánlattal (50 százalék) vagy jó hitellehetőséggel (44 százalék) lehetne elcsábítani.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.