Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A tranzakciós illeték a legtöbb vállalkozás számára nagyon komoly érvágást jelent, emiatt azonban nem terveznek bankváltást, viszont több készpénzt használnak.
Stabil banki kapcsolatokkal rendelkeznek a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), a többségük elégedett főbankja szolgáltatásaival, és nem is tervezi leváltani azt – derült ki a Budapest Bank kutatásából. A vállalkozások annak ellenére is kitartanak választott pénzintézetük mellett, hogy a legtöbbjük számára a tranzakciós illeték nagy érvágást, havi 40 ezer forint feletti pluszkiadást jelent. A pluszteherre a kkv-k többnyire az utalások átstrukturálásával reagálnak, egyötödük pedig inkább a készpénzes megoldásokat választja.
A felmérésben megkérdezett vállalkozások 90 százaléka megérezte a tranzakciós illetéket, amely a cégek közel felének – főként a nagyobb, legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknak – félmilliós pluszkiadást jelent éves szinten. A jelentős költségnövekmény ellenére a vizsgált kkv-k 40 százaléka egyelőre semmilyen lépést nem tett az illeték hatásának mérséklésére. Amelyek reagáltak, azok utalásaik összevonásával igyekeznek csökkenteni az illeték által érintett banki tranzakciók számát. A cégek közel egyötöde nyilatkozott úgy, hogy több készpénzes műveletet hajt végre, olyan vállalkozás azonban szinte alig akad, amely a tranzakciós illeték miatt bankot váltott volna.
A kutatás eredménye szerint a hazai kkv-k tartós banki kapcsolatokkal rendelkeznek. Egyharmaduk egyetlen bankkal áll kapcsolatban, csak a nagyobb, több mint 100 főt foglalkoztató vállalatokra jellemző, hogy két (27 százalék) vagy három (9 százalék) pénzügyi partnerrel is rendelkeznek. Azok a vállalkozások, amelyeknek több banki kapcsolatuk is van, jellemzően főbankjuknak azt tekintik, ahol a legtöbb pénzügyi tranzakciót hajtják végre, csak kevesen jelölték meg azt a pénzintézetet, ahol a legnagyobb hitelük van.
Bár az elmúlt időszakban több intézkedés – tranzakciós illeték bevezetése, MNB Növekedési Hitelprogram (NHP) – is okozhatott volna fluktuációt, ez mégsem következett be. Az NHP keretében kapott hitelt a kkv-k 15 százaléka ugyan nem a főbankjánál vette igénybe, de ez csak a szektor 0,3 százalékánál vezetett főbank-váltáshoz. Így a tranzakciós illeték hatásával együtt vizsgálva a vállalkozások alig több mint 1 százalékáról mondható el, hogy ezen intézkedések miatt hűtlenek lettek az elsődleges pénzügyi partnerükhöz.
A magyar kkv-k egyébként is nehezen mozdulnak: háromnegyedük még sosem váltott főbankot, és többségük (68 százalék) abban is biztos, hogy a következő egy évben sem teszi ezt meg. Mindössze 5 százalék azok aránya, amelyek fontolgatják, hogy jövőre esetleg lecserélik elsődleges banki kapcsolatukat. Azokat a cégeket, amelyek nem utasítják el a bankváltást, elsősorban kedvezőbb számlacsomag-ajánlattal (50 százalék) vagy jó hitellehetőséggel (44 százalék) lehetne elcsábítani.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A magánintézményben elhelyezett kisfiúért havonta 220 ezer forintot fizetett a család.
Hol máshol lehet együtt lógni egy pingvinkolóniával, megkóstolni néhányat a világ legjobb borai közül, és élvezni a tengerparti kilátást egy hegy tetejéről?
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.